Akár a halott
Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; akik az utcán látnak, elfutnak tőlem. Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény. (Zsolt 31,12-13)
Töröltettem, akár a halott az emlékezetből. Azt jelenti ez, hogy bár még élek, de olyan vagyok máris, mint a halott, egy csomó embernek annyit számítok, mintha nem is lennék.
Megfigyelhetjük, hogy még nagy emberek is milyen hamar a feledés homályába merülnek haláluk után. Mennyivel fájóbb azt megtapasztalni, hogy sokszor az élő emberrel is ez történik. A világ és az élet kérlelhetetlen. Amikor valaki kívül esik érdekein, olyan számára, mint a halott. Nyugdíjazott államtitkárhoz ment valaki protekciót kérni. Azt mondta: „Én már meghaltam kérem, esetleg csak ártani tudok ügyének, de használni már semmit."
Még fájóbb, amikor nem a világ előtt válik valaki halottá, hanem a hozzá közelállók, a családtagok előtt.
De van valaki, aki nem mond le rólunk, aki halott állapotunkba is utánunk jön és életre támaszt fel bennünket. Igen, Isten, nem töröl ki a halottak emlékezetéből, ha elfogadjuk Jézus Krisztust, és Ő lesz életünk urává. Nevünk bekerül az élet könyvébe.
Jézus, boldogságom, Közeledbe vágyom, Te vagy örömöm. Lelkem üdvösségét, Az életet, békét Neked köszönöm. Megváltóm, jó pásztorom, Nálad nagyobb, drágább kincsem Égen-földön nincsen.
Száz vihar, ha támad, Menedék vár nálad, Biztos oltalom. Bár megrendül minden, Mellettem állsz híven, Drága Jézusom. Légy velem, s nincs félelem. Bűn, pokol hatalma ellen Karod megvéd engem. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Nincs mindenre válaszunk, ami a világban történik. Isten sok kérdésünkre és küzdelmünkre azt mondja: „később elmagyarázom".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése