Ki nekem a Szentlélek? - II
"…és én kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad majd nektek, hogy veletek maradjon mindörökké" (Jn 14:16)
- Segítő. Talán ez az egyik legátfogóbb megnevezése a Szentléleknek a görög paraklétosz kifejezés alapján. A Szentlélek az egyes hívők és az egyház mennyei Segítője. A Lélek összhangban van Jahve ószövetségi nevével: Vagyok, aki vagyok (2Móz 3:14), vagy más fordítás és értelmezés szerint: Azzá válok, amivé válnom kell. A Szentlélek, mint Segítő minden egyes helyzetben pontosan azzá válik, akire szükségünk van. Bármilyen nehézséggel találjuk is szembe magunkat, a Szentlélek a segítségünkre siet — azért, hogy minden helyzetben Istennek tetszően járhassunk el.
- Barát. Mind közül számomra ez a legkedvesebb elnevezése a Szentléleknek. Ő nem egy távoli Isten, aki hűvös távolságtartással viseltetik irántunk. Ő egy szerető, törődő és kedves Barát, aki vágyik a velünk való közösségre. Miután Jézus visszatért a mennybe, a Szentlélek eljött. Azóta pedig minden egyes hívőben lakozást vesz — ezzel pedig a lehető legszorosabb közösséget vállalja velünk. Amíg Jézus elkészíti a helyet számunkra (vö. Jn 14), addig sem akar nélkülünk élni. Ezért bennünk lakik, és mindig velünk van. Így bármilyen helyzetbe kerülünk is, ő mindig Barátként van velünk!
Jó érzés arra gondolni, hogy a hívőknek és az egyháznak van egy ilyen Vigasztalója, Pártfogója, Segítője, Barátja. A mi dolgunk az, hogy törekedjünk neki engedelmeskedni, és minél több lehetőséget adni neki arra, hogy elvégezze fő feladatát, és formáljon minket: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. Mi pedig az Úr dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal tükrözzük, és az Úr Lelke dicsőségről dicsőségre ugyanarra a képre formál át minket" (2Kor 3:17-18).
(T.S.K.)
A nap gondolata:
Pünkösdkor az én trónfosztott lett, Krisztus került szívük trónjára (a tanítványoknak) és lett életük veleje. (Ruth Paxon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése