„Egyik ember formálja a másikat." (Péld 27:17)
Formáljuk egymást, de engedjük-e, hogy az Ige formáljon bennünket? Valaki így mondta: „Meghallani és megélni az Igét: életprogram, a hitelesség legfontosabb záloga. Sok ezer szónál meggyőzőbb, ha egyszerűen csak látszik az ige; családi életünkben, egyéni életvezetésünk során, az emberi kapcsolatokban és a szolgálatban is."
Amikor Igénk azt mondja, hogy egyik ember formálja a másikat, akkor lényeges kérdés, hogy mivel hatunk egymásra? Több dologgal is. Hatunk egymásra a szavainkkal. „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett." – írja Pál apostol (Kol 4:6) Hatunk egymásra a kedves beszéddel, de a durva beszéddel is. Persze nem ugyanaz a hatás, ez vitán felüli. A kedves beszéd jó hatással van ránk. Az a beszéd, amely nem erőltetett, nem megjátszott, nem mézes-mázas, valamit elérni akaró, hanem őszintén kedves.
Ha tudják rólunk, hogy templomba járunk, hogy az Úr Jézus tanítványai vagyunk, akkor különösen figyelik a beszédünket. Azt, hogy mikor mit mondunk. Mi fér bele, és mi nem a beszédünkbe. Kicsúszik-e a szánkon időnként valami olyan, ami méltatlan az Úrhoz, akit szolgálunk? Ha igen, már legyintenek is. Ha nem, az jó bizonyságtétel lehet… (Katona Béla
A nap gondolata:
Egyetlen meggondolatlan szó viszályt szíthat, egyetlen kegyetlen szó tönkretehet egy életet. Egy keserű szó gyűlöletet olthat valakibe, egy durva szó halálra sújt. Egy kedves szó elegyengeti az utat, egy örömteli szó felvidítja a napot. Egy jól időzített szó csökkenti a stresszt, egy szeretetteljes szó gyógyít és megáld.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése