„Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint." (Gal 1:3-4)
Apostoli köszöntésként ismerjük a „Kegyelem néktek és békesség…" kezdetű gondolatsort. Református istentiszteleteken el is hangzik minden esetben valamelyik apostoli köszöntés. Azt hiszem, hogy ezek a megszokott formulák azért adhatnak nekünk sokat, mert bennük van, hogy az a Krisztus hív el bennünket, akiben Isten kegyelmet és békességet kínál nekünk, aki önmagát adta bűneinkért, akinek a dicsőségére élhetünk. Ha ezeket a gondolatokat olykor felidézzük magunkban, hogy tudniillik nekünk kegyelmet nyert életünk van, Krisztusban bűnbocsánatunk, békességünk van, és nem a magunk dicsőségét, hanem az övét keressük és munkáljuk, akkor ez nagyon sok mindent helyre tesz a lelkünkben. Engedjük, hogy így legyen… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Különbség van a tudás és a tudás alkalmazása között. Sok mindent tudhatsz, de ha nem alkalmazod azt, akkor semmit sem tanultál meg. Isten azt akarja, hogy az Igének cselekvői legyünk és alkalmazzuk azt. Ez azt jelenti, hogy Ő támogatni fog minket mindig, amikor kilépünk hitben és alkalmazzuk mindazt, amit tanított nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése