Szolgálat
Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. (1Kor 12,5)
Valaki eltörte a bal kezét. Egy éjszaka, amikor nem tudott aludni, elképzelte, hogy a jobb és a bal keze beszélget egymással. A Jobb kéz megszólalt: „Bal kéz, nem hiányzol. Mindenki örül, hogy te törtél el és nem én. Nem nagyon sokat számítasz." Bal kéz megkérdezte: „Miként lehetsz feljebbvaló nálam?" – Jobb kéz ezt válaszolta: „Gazdám nem tud írni egy betűt sem nélkülem." – Bal kéz: „De ki tartja a papírt, amelyre ír?" – Jobb kéz: „Ki lendíti a kalapácsot?" – Bal kéz: „Ki tartja a szöget?" – Jobb kéz: „Ki irányítja a gyalut, amikor az asztalos simává teszi a deszkát?" – Bal kéz: „Ki rögzíti a deszkát?" – Jobb kéz: „Amikor a gazdám sétál az utcán, és megemeli a kalapját, hogy valakit üdvözöljön, melyikünket használja?" – Bal kéz: „Ki tartja az aktatáskáját, miközben ezt teszi?" Aztán így folytatta: „Hadd, tegyek föl neked egy kérdést. Amikor gazdánk tegnap borotválkozott, te tartottad a borotvát, de elvágta az arcát, mert nem voltam ott, hogy segítsek. Aztán a gazdánk órája megállt. Miért? Te utána forgathatod a mutatót, de ha nem vagyok ott, hogy tartsam, akkor az óramutatót nem tudja megmozdítani. Nem vehetsz ki pénzt a pénztárcájából, hogy fizessen, mert nincs, aki megtartsa a pénztárcát. A gazdánk nagyon kevésre képes nélkülem."
Mindenkinek megvan a maga helye az Úr szolgálatában. Egyikünk sem nagyobb a másiknál, csak éppen más szolgálatot tölt be. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Valaki egyszer megkérdezte Leonard Bernsteint, a New York-i Filharmonikusok zseniális karmesterét, hogy melyik zenészé a legnehezebb feladat egy zenekarban. „A másodhegedűsé" – felelte. Mindenki első szeretne lenni, de Isten országában arra kaptunk elhívást, hogy előbb mások érdekeit vegyük tekintetbe, és csak azután foglalkozzunk magunkkal. Ha így teszünk, Isten megígéri, hogy megtisztel minket érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése