Egy ember, név szerint Anániás, feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot, és az árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette. (ApCsel 5:1-2)
Igénk kapcsán az a szomorú üzenet fogalmazódott meg bennem, hogy sokszor olyan nehezen adunk az Úrnak abból, ami a mienk, vagy annak tűnik. Ennek oka nem más, mint a rossz megközelítés. Ez így hangzik a lelkünkben: én keményen dolgoztam érte, én kerestem, én osztom be, én döntök felőle. Szándékosan tettem az egyes szám első személyű személyes névmást, az ént minden gondolathoz. Mert sok ember így látja és közelíti meg az adakozás kérdését.
A jó megközelítés ezzel szemben így hangzik: „Mid van, amit nem kaptál?" (1Kor 4:7) Mindenem az Úrtól van. Az erőm is, a képességem is, a tehetségem is. Így Tőle van a fizetésem, a nyugdíjam, minden bevételem. Ha valaki így látja, akkor látja biblikusan, Isten szerinti módon a bevételeit. S ha így látjuk, akkor nem fájdalmas, amikor az adakozás (is) a témája egy-egy igehirdetésnek vagy áhítatnak.
Ugyanilyen fontos az is, hogy az adakozás motivációjáról, az okáról is legyen szó. Ha lefizetni akarjuk az Urat éppen olyan téves a gondolkodásunk, mintha kitűnni akarunk adományainkkal. Anániáshoz és Szafirához hasonlóan mások is beleeshetnek az azért adok, hogy többnek, áldozatkésznek tűnjek bűnébe.
Amikor adakozunk, az mindig hálából legyen. Isten iránti őszinte hálából. Van, aki tizedet fizet, mert hitben járva ezt látja a legjobbnak, más dob valamit az Úrnak, miképpen Kain tette annak idején szemben testvére, Ábel áldozatával. Van, aki manapság is így adakozik: adok valamit, jó lesz az, érjék be vele. Nekem nincs rá nagy szükségem, de mégis elmondhatom, hogy én adtam. Mások is látták. Ne tegyünk így sohasem. Látja az Úr a szívünket, annak teljes szándékával. (Katona Béla)
A nap gondolata:
Minden adakozásunk, segítésünk csak válasz Isten ajándékaira és segítésére. Ezzel sem szerzünk érdemeket nála, hanem a hálánkat akarjuk ily módon is kifejezni. Nekünk lesz öröm, ha engedünk az ő indításának, és örömöt szerzünk másoknak. Amit így örömmel ad valaki, amiatt soha nem lesz szegényebb, de átéli, hogy Isten kezében válik eszközzé, rajta keresztül tulajdonképpen Isten szeretete jut el egy emberhez. Legyen hát az egészért egyedül Istené a dicsőség!
Élő adások és videó tartalmak a facebook oldalamon: #bibliaitutti.
Látogasd meg, lájkold és értesítést kapsz, ha élő adás lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése