Nagy öröm volt abban a városban. (ApCsel 8,8)
Meglepő következményéről számol be mai Igénk a keresztyénüldözéseknek. Nagy öröm volt abban a városban, ahol megjelentek. Azért mondom meglepőnek ezt a következményt, mert mégis csak az üldözött keresztyének megjelenése okozta. Az üldözött, a megrendült egzisztenciájú, a félelmetes élethelyzetű tanítványok örömöt visznek és terjesztenek környezetükben. Ez az, amit nem lehet tanítani, ami nem megy bemondásra, felkiáltásra, ezt nem lehet előírni senkinek. Ez felülről indul, az Úrtól, majd belülre kerül, a szívbe, ott munkálkodni kezd, aztán kívül is megérzik, megtapasztalják.
Ez pontosan az a helyzet, amit Pál apostol így írt le: „Nagy volt az örömöm az Úrban." (Fil 4:10) A börtönben írja, hogy nagy volt az öröme az Úrban. Igen, az Úrban. Mert ez a titok nyitja, hogy valaki mennyire van az Úrban. Lehetnek a helyzeteink, a körülményeink fájdalmasak, szomorúak, elkeserítőek, s közben belül mégis jelen lehet egy olyan öröm, mely ezeken is átragyog, mert az Úrtól van, az Úrtól indul el, az Úrban gyökerezik. Tőle pedig sem halál, sem élet, sem magasság, sem mélység nem tud elszakítani. (Rm 8:38-39)
Vajon hány faluban és városban ismerik a keresztyének örömét? Hány emberre tud hatással lenni a tanítványok Jézussal való kapcsolatából fakadó öröme? Egyáltalán van-e ilyenünk és láthatják-e mások, akik a környezetünkben élnek, akikkel találkozni szoktunk?
Krisztus tanítványainak az élete sem nélkülözi a nehézségeket. Ennek formája sokféle lehet. Amit legbölcsebb tennünk, az a folyamatos Jézusra nézés. Tántoríthatatlanul bízzunk abban az Úrban, aki megalkotott, megváltott, aki hordoz és megtart bennünket a nyomorúságok között is. (Katona Béla)
A nap gondolata:
Csak azok tudnak kitartani az élet legnehezebb időszakaiban, akik annak látják Istent, aki Ő valójában. Csak azok tudják megtenni a lehetetlent, akik látják a láthatatlant. Higgy abban, amit Isten meg tud tenni az életedben, és előre köszönd meg azt, ahogyan munkálkodni fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése