2020-05-28

Felelőseink

„Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin. Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem." (Zsolt 22,10-11)

Mi az első emlékünk édesanyánkról? Nem az, amit százszor elmeséltek a családi összejöveteleken. Nem azt kérdezem, amit a fényképeken látunk, és azt hisszük, hogy emlékszünk is rá. Arról kérdezek, amire tényleg, te emlékszel vissza, aki időt szakítottál e néhány sor elolvasására! Mi az első emléked édesanyádról?

A magzat-korunk biztos' kiesik. Még a következő 3-4 év is. De, aztán megjelenik az a kicsit már homályos, de mégis csak: első kép. Ki van rajta? Akiktől személyesen kérdeztem, azok közül majd' mindegyik azt mondta: Édesanyám. Nem emlékszem, pontosan hol, és mikor, de: mosolygó arc, kitárt karok, nevetés.

Ír valamit erről a Biblia? Dávid királynak volt egy éneke. Azt a furcsa címet adta neki: A hajnali szarvas. Egyike lehetett a kedvenceinek, mert ennek a dallamára írta a következőket: „Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin. Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem." (Zsolt 22,10-11)

Idősebb lehetett az az ember, akinek az imáját a Szentlélek Isten szintén „beválogatta" a maradandó zsoltárok gyűjteményébe: „Te voltál támaszom születésem óta, te hoztál ki anyám méhéből, téged dicsérlek szüntelen." (Zsolt 71,6) Kicsit megijedünk, mert Dávidnak van egy másik zsoltára, ami szinte ünneprontónak tűnik. Azt írja: „Pártütők a bűnösök, már amikor a világra jönnek, tévelygők a hazugok, amint megszületnek."

Mi a csuda! Van olyan gyerek, aki már akkor lázad, már akkor hajlik mások véleményére, onnantól kezdve hazudik, hogy megszületett? Ezek szerint: igen. Az egyik magzat korában Istent dicséri, a másik az első lélegzetvételétől kezdve a megosztáson, a veszekedésen, a különbségek adta helyzetek kiélezésén dolgozik. Hogy lehet ez? Minden ítélkezés nélkül úgy tűnik, hogy sok minden az anyákon múlik. A nevelőkön. Azok természetén. Azon, hogy mit adnak át az anyatejjel. Mi van az ölelésükben. Milyen hangsúllyal, mit, hogyan osztanak meg a kicsiny, a világról első információkat gyűjtő, legfogékonyabb lelkekkel.

Óriási felelősséget hordoznak az édesanyák. Isten adta nekik. Ezért szeretjük őket. (Dr. Kereskényi Sándor, Szeged-Honvéd tér)

A nap gondolata:

Akkor ébredünk rá, hogy mit kaptunk az édesanyánktól, amikor szülőkké válunk.