Igazságot! Kinek? Mikor?
„nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat." (Róma 7,19)
Ilyen őszinteséget! Nyílt, levélben megírt, publikált bűnbánat: „nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat."
A történészeken kívül sértően kevesen tudják, mit jelent június 4-e az Európába majdnem a legkésőbb, de megérkezett(!) keleti nemzetnek, és azok szomszédainak. Cotelle-csarnok? Erről ki hallott? A királyi szeretőknek megépített kastélyban található. A kastély neve: Trianon.
Az isteninek soha nem nevezett, Magyarország felett kimondott nagyhatalmi ítélet helyszíne. Rosszat tettek velünk. Darabokra metszettek bennünket.
Mi pedig előtte cselekedtük azt, amit nem akartunk. A rosszat.
1914-ben annak az uralkodónak engedelmeskedtünk, aki mindössze két nemzedékkel korábban, 1849 októberében, és előtte, és utána mocskos börtönökbe záratta, kivégeztette a szabadságért küzdő tábornokainkat, közkatonáinkat.
A magyar apák és fiak, nagyapák és vőlegények az I. Világháború különböző hadszínterein rosszat tettek hozzájuk hasonló, egyszerű, ismeretlen, parancsnak engedő felebarátaiknak. Fegyvert fogtak azért a császárért, aki 65 évvel azelőtt megkínoztatta, börtönbe csukatta, bitófára küldte apáikat, nagyapáikat, dédapáikat.
Tartottunk-e már ezért bűnbánatot? Gondoltunk-e már arra, hogy a Trianon kastélyban csak az történhetett, amiről Isten is tudott. Valakinek igazságot szolgáltatott. Ő, az Igazág mindig ezt teszi. Akkor is, ha perelünk vele.
De mi is igazságot kérünk!
Kérjük! Ha nekünk nem sikerül, oltsuk bele fiainkba, unokáinkba.
Kérjük! A bűnbánatot követően. Isten addig vár az igazságtétellel, amíg helyére tesszük a sorrendet. Bűnbánat, bűnbocsánat, kegyelem. (Dr. Kereskényi Sándor, Szeged-Honvéd tér)
A nap gondolata:
„Ami magyar, mivel magyar, még nem helyes, hanem helyes és helytelen is lehet; s a külföldi nem megvetendő, mert külföldi, hanem megvetendő és elfogadható is lehet. A régi szokás sem nem jó azért, mert szokás, sem nem tiszteletre méltó, mert régi, hanem éppen olyan hijábavaló s erkölcstelen, mint szent és bölcs is lehet…" (Széchenyi István)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése