2017. január 16., hétfő

2017-01-16

A keskeny út ismertetőjele

Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. (Mt 7,13-14)
Ha az Úr az Isten, kövessétek őt. (1Kir 18,21)
A földi élet hasonlít egy nagy rengeteghez, amely tele van utakkal, ösvényekkel, nyomokkal. Keresztül-kasul mennek ezek a nyomok, mindegyik vezet valahova.
A turisták nagyon jól ismerik az utak jelzéseit. Amikor erdőkben, hegyekben vándorolnak, mindig azt figyelik, hogy az ösvények mentén milyen színű jelzések vannak. A térkép a kezükben van és leolvassák róla, hogy merre vezet a kék, merre a piros és a zöld jelzés, és ez alapján indulnak el a megfelelő irányba.
A keresztyén embernek is van a kezében egy térkép. A Szentlélek írta meg, rajzolta meg ezt a térképet. Ez a Szentírás. Ebben a térképben mindent meg lehet találni, rajta minden jelzést meg lehet látni. Megmutatja, hogy hova vezet a kék jelzés, hova a zöld. De legfőképpen azt kell megtanulnia minden keresztyénnek, hogy az élet útja, a keskeny útnak a jelzése piros. Jézus piros vérével van megfestve, ez az út. Amerre csak megy az ember, mindenütt megtalálja a vérnyomokat.
Ha valaki nem látja ezt a vérnyomot, akkor álljon meg, és ne menjen tovább, mert valószínű, hogy rossz útra tévedt. Ilyen esetben inkább menjen mindaddig vissza, amíg újra rátalál a legutolsó vérrel jelzett helyre, hogy azután ezen a nyomon induljon tovább.

Mi tesz bűntől tisztává? Csak a Bárány Jézus vére.
Mi tesz Isten fiává? Csak a Bárány Jézus vére.
Ó, drága ez a vér, Mely ömlött lelkemér',
Lemossa bűnömet A Megváltó Jézus vére!

Mi békít meg Istennel? Csak a Bárány Jézus vére.
Mi köt össze a mennyel? Csak a Bárány Jézus vére.
Ó, drága ez a vér, Mely ömlött lelkemér',
Lemossa bűnömet A Megváltó Jézus vére!

Mi tesz bűntől szabaddá? Csak a Bárány Jézus vére.
Isten előtt igazzá? Csak a Bárány Jézus vére.
Ó, drága ez a vér, Mely ömlött lelkemér',
Lemossa bűnömet A Megváltó Jézus vére! 
(Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Jézus olyan út, amelyen célhoz jutunk. (Ecsedy Aladár)

2017. január 15., vasárnap

2017-01-15

Elindulás

Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust. (Jn 1,37)
Sok függ az elindulástól. A versenypályán igen sokszor az elindulásnál eldől már, hogy ki fog győzni. Aki rosszul indul el, már az indulásnál elbukik, aki késlekedik, az könnyen hátra marad.
Az elindulás az a pillanat, amikor valaki ténylegesen rálép az útra, amikor ráteszi a lábát hit által Jézusra, Aki maga az út.
„Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál." (Jn 10,9) az elindulás tehát az, hogy átlépjük az ajtó küszöbét, hogy belépjünk egy csodálatos világba, amelynek ajtaja Jézus. Ha aztán ebbe a világba beléptünk, akkor következik az, amit Jézus mondott: „És mikor kiereszti az ő juhait, előttük megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját." (Jn 10,4)
Az elindulás ideje igen boldog idő. Úgy van ez, mint az útra indulás. Mennyire felejthetetlen, amikor valaki egy nagy és szép útra indul. Mennyire örömteli, és élményekben gazdag az az út, amikor egy fiatal házaspár elindul az első közös útra, a nászútra. Felejthetetlenül szép. Ilyen az, amikor valaki átlép a szoros kapun és ráteszi lábát a keskeny útra, hogy azon elinduljon. Rátetted már a lábad erre az útra, vannak már jó emlékeid az elindulásodról?

Elindulunk égő szívvel, minden lépésünk imádság. 
Remény támad, új nap ébred,  ének hangja árad szét.     

Kétezer év, s a láng nem alszik, tűzzel ég a világban.     
A lelkek várnak, éhesen vágynak, felébredni még egyszer.  (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ha Jézus egyedül jönne felénk, akkor mindnyájan szívesen befogadnánk, mert Ő mindenkinél szeretetreméltóbb! De az állandóan vele járó apródok: a szegénység, megvetés és a szenvedés díszmenete senkinek sem tetszik.

2017. január 14., szombat

2017-01-14

Szelídség

 Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet. (Mt 5,5)
Sir Walter Raleigh (1552 - 1618) tengernagy fiatalkorában dicsőségesen harcolt Francia- és Spanyolország ellen. Erzsébet királyné idejében Észak-Amerika partjait kutatta. Jakab alatt összeesküvéssel vádolták és e miatt halálra ítélték, de az uralkodó nem merte az ítéletet végrehajtani. Börtönbüntetésre változtatta. Így volt 13 évig Raleigh a Tower lakója – a magába szállás e komoly ideje alatt ismerte meg Jézust. Isten kegyelméből a büszke, gőgös emberből Krisztus alázatos tanítványa lett. Később kiszabadult és akkor történt, hogy egy heves természetű fiatalember megsértette, sőt párbajra hívta. Raleigh nem akart párbajozni, mert mint jó keresztyén inkább elviselte volna a bántást, semhogy bosszút álljon. Fiatal ellenfele indulatában nyilvánosan arcul köpte. Erre Raleigh arcát megtörölte és nagy nyugalommal így szólt: „Fiatalember, ha vérét olyan könnyen letörölhetném lelkiismeretemről, mint ezt az arcomról, nem utasítottam volna vissza a kihívást". Ez a szelídség legyőzte a szenvedélyes fiatalembert, és bocsánatot kért most már ő Raleigh-tól.
Nem természetünk az ilyen szelídség, csak Attól tanulhatjuk, Ki életével is megmutatta, hogy szelíd és alázatos. Te már tanulgatod? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Amennyit a Szentlélek épít nálunk, annyi az arany, ezüst, drágakő az épületben. Amit saját magunk építünk: az mind fa, széna, pozdorja. (Kolb Sámuel)

2017. január 13., péntek

2017-01-13

Kit szeretsz jobban?

 Jobban szeretsz-é engem ezeknél? (Jn 21,15)
Szinte minden kívánságát ebben az egyben foglalja és sűríti össze az Úr. Nem ok nélkül. A többinek is ebben van a titka. Ha valaki mindenek fölött szereti Jézust, akkor a többi már könnyen fog menni, de ha nem, akkor minden igyekezete kudarcot vall.
"Aki inkább szereti atyját és anyját, hogy nem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogy nem engemet, nem méltó én hozzám. És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám." (Mt 10,37-38)
Azért kérdezte meg Pétertől az utolsó alkalommal a Genezáreti tó partján? „Jobban szeretsz-é engem ezeknél?"
Ezt kérdezi ma is minden követőjétől.
(Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Aki meg akarja ismerni a szeretetet, az menjen a keresztre feszítés hegyére, és szemlélje ott a Fájdalmak Emberének halálát. (Spurgeon)