2015. június 30., kedd

2015-06-30

Eljött hozzád 1.

Eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr. (Ézs 59,20)
Ézsaiás próféta mai Igénkben szereplő mondata Izráel népének vigasztalására hangzott el első ízben: eljön a Megváltó, a Szabadító. Isten szavának prófétája a babiloni fogságban sínylődő népet szólította meg a szabadulás, a megváltás ígéretével. Azokat, akik számára úgy tűnt, hogy ennek a büntetésnek soha nem lesz vége, ez a fogság örök időkig tart. Nekik hirdette az örömhírt, hogy lesz szabadulás, nem vég nélküli a bűnhődés, hanem annak megszabott határa van.
Ez a prófétai szó akkor Izráel népének szólt, de szól ma nekünk is, hiszen az angyal így szólt a születendő gyermekről Józsefnek: „Nevezd őt Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből." Nevezd Jézusnak, vagyis Szabadító legyen az Ő neve, – hiszen Jézus neve éppen ezt jelenti: Szabadító. Ő a megígért Szabadító, aki a minden emberre kiterjedő nagy fogságból, a bűn fogságából ad majd végső nagy szabadulást népének. Ő a Szabadító, akinek lesz hatalma arra, hogy letörje a bilincseket, feltörje a börtönök zárjait, a foglyok előtt megnyissa az utat hazafelé. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Jézus rettenetesen gyűlölte a bűnt, mert szerette az embereket, kiknek romlására volt a bűn. (Fosdick)

2015. június 29., hétfő

2015-06-29

Rendezett élet 2.

„Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt, az Úrnak félelme távol tart a rossztól." (Péld 16,6)
Arra bíztat ez az ige, hogy bízzuk rá magunkat Istenre, és meg fogjuk tapasztalni, hogy Ő irántunk való szeretetével és hűségével valóban rendet tud teremteni bennünk és körülöttünk. Csodálatos biztatás ez, hogy Isten rendbe szeretné hozni azt, ami számunkra reménytelen feladatnak látszik. Ezért nem szabad reménytelenül szemlélni életünk problémáit, nehézségeit, bűnök ütötte sebeit, mert Isten ereje sokkal nagyobb a bennünk és körülöttünk lévő bűn pusztításánál és erejénél.
Jézus feltámadása, az Ő halált is legyőző ereje Isten szeretetének a legteljesebb bizonyítéka. És ha Istennek erre a mindennél erősebb szeretetére hagyatkozunk, akkor rend lesz az életünkben, mert a gonosz már nem győzhet felettünk. És az életünk nem szétszórt vas-reszelékhez fog hasonlítani, hanem Isten szeretetének erőtere által rendezett, áldott és örömteli lesz. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A bűnt felismerni, bevallani és elhagyni, ez az igazi bűnbánat, és a megtérés valódi útja. (Trudel)

2015. június 28., vasárnap

2015-06-28

Rendezett élet 1.

„Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt, az Úrnak félelme távol tart a rossztól." (Péld 16,6)
Minden iskolás gyermek számára a legérdekesebb kísérlet a fizika órákon az, amikor egy mágnes segítségével összegyűjtik a vasreszeléket. A fehér papírlap alá tett mágnespatkó hatására az addig összevissza szóródott vasreszelék egyszerre szabályos rendbe áll össze. A mágnes nem engedi, hogy a vasreszelék rendetlenül heverjen a papíron, hanem arra kényszeríti, hogy a mágneses erővonalak mentén egy bizonyos rendbe álljon be. A mágneses erő hatására rend lesz ott, ahol addig rendetlenség volt. A mágneses erő hiánya viszont rendetlenséget idéz elő ott, ahol addig rend uralkodott.
Nem nehéz megvonni a párhuzamot saját életünk és az említett fizikai kísérlet között. A vasreszelék nem más, mint életünk szétszórt, rendezetlen, összevissza dobált dolgai, amelyek között mi sokszor hiába próbálunk meg rendet teremteni. Megpróbáljuk, de még sem megy, valahogy semmi sem akar igazán a helyére kerülni, valahogy nem találjuk azt a rendet, ami szerint pedig rendezni kellene az életünket. A mágnes viszont, amely – illetve Aki – a kellő rendet meg tudja teremteni az életünkben, nem más, mint maga Isten.
Isten szeretetének és gondviselésének erővonalai úgy tudják összerendezni életünk szétszórt dolgait, mint a mágneses erővonalak a vasreszeléket. Ha kérjük és engedjük, hogy Isten az Ő szeretetével és gondviselésével belenyúljon életünkbe, akkor addig szétszórt dolgaink egy csapásra úgy rendeződnek, ahogyan azt mindnyájan szeretnénk – és ami még fontosabb: ahogyan Isten szeretné. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Csak a saját bűneink választanak el bennünket Istentől, a mások bűnei nem. Foglalkozzunk tehát inkább a saját bűneinkkel.

2015. június 27., szombat

2015-06-27

Hittel felnézni 2.

Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. (Zsid 4,15)
Szeretnél hittel felnézni az előtted magasodó keresztfára? Nézz szembe saját bűneiddel, és döbbenj rá azoknak valóságára és súlyára. És Isten színe előtt állva valld meg szívből jövően: „Sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem." De valld meg embertársaid előtt is, ami talán még nehezebb: veled szemben sok jót elmulasztottam, sok rosszat elkövettem. Bizony, ez nagyon nehéz. Érezzük erőtlenségünket, kiszolgáltatottságunkat, tehetetlenségünket, mert a bűn és az arra csábító, illetve annak eltussolására bíró kísértő nálunk sokkal erősebb.
De éppen ezért hangzik felénk hatalmas örömhírként az ige, hogy kísértéseinkről és felismert bűneinkről tekintetünket emeljük fel a kereszt Krisztusára. Egyedül a golgotai kereszten szenvedő Úr Jézus Krisztusban nyerünk irgalmat és általa találunk kegyelmet, amikor segítségre van szükségünk. Egyedül Ő tud megszabadítani bűneink fogságából, Ő tud kioldozni hazuggá lett életünk egyre fojtogatóbbá váló kötelékeiből, mert Ő ismeri kísértéseinket. Ő bűntelenül, de ugyanúgy elszenvedte a kísértést, ugyanúgy megtapasztalta a gonosz minden ármánykodását, ugyanúgy része volt a megpróbáltatásokban, kínszenvedésekben, az emberi gonoszság minden cselvetésében.
De Ő győzött felette! A kísértőnek nemcsak ellene mondott, hanem lefegyverezte, sőt a golgotai kereszten az ősi evangéliumot beteljesítve a fejére taposott (1Móz 3,15). Ez a mi reménységünk és ez a mi örömünk a golgotai kereszt alatt megállva! (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Mint ahogy a saját bűnötök bocsánatában hisztek, úgy kell hinnetek a mások bűnei bocsánatában is. (Keller)

2015. június 26., péntek

2015-06-26

Hittel felnézni 1.

Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. (Zsid 4,15)
Az ige az Úr Jézus Krisztus golgotai keresztje felé szeretné fordítani a tekintetünket. Úgy kerülünk egyre közelebb Krisztus keresztjéhez, hogy szívünkben munkálkodnak és életünkre átformáló hatással lesznek azok az igék, amelyeket hallunk és olvasunk. Átformálják a szívünket-életünket, hogy rádöbbentsenek minket bűnös voltunkra, és bűneink sötét valóságára.
Aki hittel szeretne felnézni a keresztfára, annak meg kell látnia bűneit, rá kell döbbennie saját bűnös voltára. Nem a másikéra, hanem a sajátjára. Mások bűnét mindig könnyebb észrevennünk, annak meglátására mindig fogékonyabbak vagyunk: az inkább vonzza a szemünket, jobban felcsigázza az érdeklődésünket, hamarabb kivívja az ítéletünket. Önmagunkat pedig csak mentegetni tudjuk minden körülmények között. Még az utolsó szalmaszálba, a legkisebb mentő körülménybe is próbálunk belekapaszkodni, hogy elkerüljük a lelepleződést, sikerüljön kimagyarázni bántó szavainkat, csökkenteni tetteink súlyát. Sőt, sokszor inkább másokat mártunk be, vádolunk meg és vonunk ítélet alá, csakhogy a saját vétkeinkről eltereljük a figyelmet. Egészen odáig menően, hogy végül magát Istent is okoljuk ahelyett, hogy őszintén megvallanánk saját mulasztásainkat és Isten akaratával szembeni engedetlenségünket.  (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Az ember csak kellemetlenséget okoz másoknak, ha nem ismeri a saját képességei korlátait. (O\'Casey)

2015. június 25., csütörtök

2015-06-25

Örüljetek az Úrban mindenkor! Az Úr közel!

Vidd az örömöt!

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!" Fil 4,4-5
Ó, bárcsak tudnék örülni, bárcsak érezném az Úr közelségét! - sóhajtanak fel sokan. Ha körülnézek a világban, azt látom, hogy sok ember és sok nemzet háborúságban áll, ellenségesen néz egymással szembe. Sok a betegség, halál, nyomorúság, sokan éheznek, fáznak, és sokakhoz már senkinek nincs még egy jó szava sem.
Ha magamba nézek, az sem biztatóbb: ott van az én szívemben is a sok indulat, a mások iránti türelmetlenség, a másokkal szembeni meg nem értés. Ott bujkál bennem is az ősi gyűlölet, önzés és kapzsiság, ritka vendég nálam a nyugalom, békesség, szeretet és megértés. Kitekintek a nagyvilágba és betekintek a szívembe, de az Úr közelségét és az ebből fakadó örömöt nem érzem mindig életemben és körülöttem.
A kereső ember vívódásai ezek. Mindazoké, akik igazán keresik az öröm forrását, az Úr közelségét.
Milyen öröm, hogy mi bizonyságot tehetünk arról, hogy Urunk a templom csendjében, az istentisztelet drága órájában, az áhítat meghittségében, leginkább pedig a róla szóló igehirdetésben van a legközelebb hozzánk! Ezért olyan drága nekünk minden szó, amit róla hallhatunk és róla mondhatunk.
A róla szóló szavakon keresztül az Úr maga jön közel hozzánk, hogy közelségével, megbocsátó szeretetével örömöt szerezzen nekünk és mindazoknak, akik körülvesznek minket. Ha meghallottuk a szót, ha közelsége örömöt szerzett nekünk, adjuk tovább! Vigyük közel szavakkal és tettekkel az Urat másokhoz, és szerezzünk örömet hitvesünknek, gyermekeinknek, munkatársainknak, a körülöttünk élőknek. Szerezzünk örömet mindazoknak, akik szeretetre és közelségre vágynak, s gyakran sóhajtanak fel így: Bárcsak tudnék örülni! (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

 Ha önmagunkat vidámítjuk, lehet, hogy csak majmoljuk az örömöt, ha külső dolgok vidámítanak, hasonlítunk az evangélium bolondjához, de ha Isten vidít fel, akkor élvezhetjük az öröm teljességét anélkül, hogy káros következményektől kellene tartanunk. – A gazdag Isten bora felvidít, de nem részegít meg. (Spurgeon)

2015. június 24., szerda

2015-06-24

Hit és igazmondás 2.

„Eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk." Jn 4,23-24
A bibliaórák, istentiszteletek, különböző igei alkalmak mind-mind megerősítik a hitünket abban, hogy egyedül Jézus az Úr, s még a hazugság atyja, a Sátán is az Ő uralma alá van vetve.
Ezt tanuljuk meg Jézus életéből, szavaiból, tetteiből, de legfőképpen az Ő kereszthalálából. Ő volt az, aki bűneink büntetését magára vette, aki a halált értünk elszenvedte, és az élet lehetőségét számunkra megnyitotta. Így nyilvánította ki az egyetlen igazságot, amely megment minket ördögtől, haláltól, pokol hatalmától: Isten embermentő szeretetét!
Az ige ezt az igazságot szeretné mindnyájunk szívére helyezni. Aki ezt a szívébe fogadja, akinek a hite Istennek ebből a kifogyhatatlan szeretetéből táplálkozik, annak sohasem fog nehezére esni igazat szólni. Igénkben azt olvassuk: „az Atya is azt kívánja, hogy ilyenek legyenek az őt imádók".
Tanuljuk meg, véssük az eszünkbe és a szívükbe, hogyan kell és lehet imádni Istent: lélekben és igazságban. Lélekben: az Ő Szentlelkét segítségül hívva; és igazságban: mindig igazat szólva, az Ő szeretetét hirdetve. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A Szentlélek nemcsak bűnirtó tűzként akar hatni bennünk, hanem szívünket a Krisztusért lángra gyújtó tűz gyanánt is.