2019. március 22., péntek

2019-03-22

 Ezért vele volt az ÚR, és minden vállalkozása eredményes volt. (2Kir 18:7)
Ezékiás király Istenhez való ragaszkodásának is lett következménye. Így mondja Igénk: „Ezért vele volt az ÚR, és minden vállalkozása eredményes volt." Ha ragaszkodunk az Úrhoz, velünk van az Úr. Ettől nem vágyhatunk nagyobb dologra. Hiszen, ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
De mit jelent az, hogy velünk van az Úr? Áldásokat, eredményeket, gyarapodást. De kegyelmet is. A bajban is velünk van, számíthatunk rá. Mert az nem úgy van, hogy aki Istenhez tartozik annak minden sikerül. Ha így lenne, akkor mindenki hívő ember lenne. De azt jelenti, hogy a bajban is Istenre néz, benne bízik és az Úrban megerősödve kerül ki a próbákból, a nyomorúságokból is az ember.
Az nem úgy van, hogy a hívő ember élettörténete egy akadályoktól mentes sikertörténet. Hanem arról van szó, hogy ez egy folyamatos ragaszkodás az Úrhoz és ennek megvannak az áldásai, amelyek nem nélkülözik a nehézségeket sem.
Gondoljátok, hogy Ezékiás népszerű volt, amikor megszüntette az áldozóhalmokat? Sokan nem örültek neki. Aztán fellázadt Asszíria királya ellen, aki mindezt nem is hagyta szó nélkül. Ellene fordult és keményen megfenyegette. Emberileg nehéz, igen nehéz helyzet volt. De az Úr vele volt abban is. (Katona Béla)

A nap gondolata:

Vigyázz, nehogy nagy benyomást keltő lombozatnak mutasd magad – gyümölcsök nélkül. Ahhoz, hogy másokat megnyerhess Krisztusnak, több kell, mint egy hal-matrica az autód hátulján, egy Jézus-kitűző a zakód hajtókáján vagy egy hatalmas Biblia a hónod alatt.


2019. március 21., csütörtök

2019-03-21

Bízott az ÚRban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az ÚRhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az ÚR parancsolt Mózesnek. (2Kir 18:5-6)
Mi mennyire bízunk az Úrban, mekkora a ragaszkodásunk az Úrhoz, nem térünk-e el a parancsaitól? Sohase felejtsük el, a világ és az ördög mindig azon munkálkodik, hogy bennünket eltántorítson az Úrtól, hogy a hitünket megtörje, vagy minimum meggyengítse.
Mondok egy példát. 2018. május 25-én, Írországban referendumot tartottak az abortusz tilalmának eltörléséről. Az Ír alkotmány Európában egyedülálló módon majdnem teljes mértékben tiltotta a művi terhességmegszakítást. Nos, az ottani választópolgárok több, mint kétharmada úgy szavazott, hogy legyen lehetőség az abortuszra. Az eredmény kihirdetése után örömükben zokogó, eksztázisban viháncoló, teli torokból ujjongó nőkről készült videofelvételek járták be a világot. Megdöbbentő ez, mert minek is örültek? Annak, hogy a terhességet meg lehet szakítani, hogy joguk lesz megölni azt az életet, mely formálódik az anyaméhben… Ördögi az, amikor valamit az ember nem annak lát, ami. Isten kimondja a maga törvényét, az ember pedig könnyíteni próbálja, majd fittyet hány rá. S mennyi mindennel teszünk így…
Egy ilyen világban tényleg nem könnyű ragaszkodni az Úrhoz minden helyzetben. Ezékiás király mégis erre törekedett. És mi? Nekünk is őszinte törekvésünk ez?
Az Istenhez való ragaszkodás odaszánást kíván. Nem kicsit, nagyot. Mekkora bennünk az életünk odaszánása Urunk felé? Mert vagy a világhoz igazodunk, vagy az Úrhoz. A kettő együtt nem megy. Testünket-lelkünket, egész életünket kell odaszánjuk az Úrnak… (Katona Béla)

A nap gondolata:

A keresztyén élet versenyfutás ugyan, de a saját pályádon kell futnod. Soha nem élvezheted Isten áldásainak teljességét, ha nem kötelezed el magad arra, hogy az leszel, akinek teremtve vagy. Ezért ma nézz a tükörbe, és jelentsd ki: Nem lehetek senki más, mint akinek Isten elhívott. Ezért arra összpontosítok, hogy a lehető legjobb önmagam legyek.


2019. március 20., szerda

2019-03-20

Bízott az ÚRban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. 6Ragaszkodott az ÚRhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az ÚR parancsolt Mózesnek. (2Kir 18:5-6)
Ezékiás királyról Igénk azt fogalmazza meg, hogy „bízott az Úrban… ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle… megtartotta parancsolatait." Ez az Ige mennyire szól rólunk? Mert ez lehet szöveg és valóság is. A kettő között hatalmas különbség van. Bárcsak igaz lenne az Úr valamennyi gyermekére, így ránk is, hogy bízunk az Úrban, ragaszkodunk hozzá, nem térünk el tőle. Mert azt, hogy ez így van-e, egy-egy élethelyzetben való viselkedésünk, a meghozott döntéseink mutatják meg igazán.
Dániel könyvében van két példa arra, hogy az Úrban bízni, ragaszkodni őhozzá olykor életveszélyes dolog. Olvasunk 3 fiatalról, akik az élő Istenbe vetett hitükből kifolyólag nem hajtanak térdet Nebukadneccar babiloni király aranyszobra előtt. Mivel bűnhődnek? Tüzes kemencébe kerülnek. Vagy éppen Dániel, akinek nevét ez a bibliai könyv viseli, úgy jár, hogy az uralkodói parancs ellenére napjában háromszor Istenhez imádkozik. Mi a következménye? Az oroszlánok közé vetik.
Isten megmentette ezt a négy szolgáját, akik komolyan ragaszkodtak Őhozzá. De ha nem tette volna, ezek az emberek, akkor is kitartanak az Úr mellett. Halálosan szerették az Urat, bíztak benne, ragaszkodtak hozzá minden körülmény közepette is. Vajon mi is? (Katona Béla)

A nap gondolata:

Kerülj közelebb Istenhez, és maradj is ott!

2019. március 19., kedd

2019-03-19

 Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, egészen úgy, ahogyan tett őse, Dávid. 4Ő szüntette meg az áldozóhalmokat, összezúzta a szent oszlopokat, kivágatta a szent fákat, és darabokra törette a rézkígyót, amelyet Mózes készített; mert Izráel fiai mindaddig annak tömjéneztek, és Nehustánnak nevezték. (2Kir 18:3-4)
Ezékiás király összevetette Isten törvényeit saját és a nép életének gyakorlatával. Látta, hogy bizonyos pontokon kiigazításra szorulnak a dolgok. Ezért megszüntette az áldozóhalmokat, ahol nem Istennek mutattak be áldozatot a nép tagjai, hanem bálványoknak. Vagyis kidobta, amire nem volt szükség, ami nem az élő Istenhez vitte közel az embereket. Megtett egy olyan dolgot, amit előtte jó pár király hosszú ideig nem mert megtenni. Volt ehhez hitbeli bátorsága.
A mi életünk nem szorul kiigazításra? Nincs benne egy vagy több olyan dolog, amit megtűrünk benne, pedig Isten Igéje szerint ki kellene dobni? Érdemes az Ige fényébe beleállítani életünket, családunkat, munkánkat, gyülekezetünket és azt, ami nem Istennek tetsző, kidobni belőle. Még akkor is, ha régóta benne van. Akkor is, ha fájdalmas valaminek az összetörése, kidobása. Ne felejtsük el, következménye van mindennek életünkben.
Kicsinek látszó bűnök megtűrése is következményekkel jár. Mindig rossz következményekkel. Hosszú távon egészen biztosan. Az Istennek tetszőt választani pedig áldásokkal jár, melyek tagadhatatlanul nehézségeket is jelentenek, hiszen bűnös énünk szereti a megszokottat, a kényelmeset, de az Úr útján járni nem kényelmes élet, hanem felelősségteljes és bizalmat kívánó. (Katona Béla)

A nap gondolata:

Igazán akarom, hogy Isten akarata legyen meg az életemben?