2014-04-30

Miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. (Mt 14:23)

Mai Igénk Jézusról szól. Az 5000 ember megvendégelésének története után fogalmazza meg ezt az evangélista róla. Jézus túl van egy nehéz napon. Megtudja, hogy Keresztelő János meghalt. Ráadásul nem azért, mert beteg volt, hanem mert a fejét vették. A hír hallatán külön akar vonulni, de nem tud, mert több ezres sokaság követi, akiket meglát, megszán, a beteget meggyógyítja, majd az éhezőket megelégíti. Egy ilyen nap végén nem csodálkoznánk, ha holtfáradtan esne ágyba és pihenni óhajtana. Ő nem így tesz. Az Atyával való kapcsolatot keresi. Mellette, lábainál akar töltekezni. Le akarja tenni a terhét Atyja elé, tudja, hogy van mit megköszönni Neki és nem akarja elhanyagolni a Vele való kapcsolatot. Bizonyára legtöbbünknek fáradságos napjai vannak. Jut idő, erő, szándék az imára ilyenkor is? Hatalmas kiváltság és lehetőség egyben Isten gyermekeinek a mennyei Atyával való közösséget megélni. Kezdd így napjaidat, de a zárás is az Úr mellett történjen! Napközben pedig szüntelen támaszkodj rá és kérd vezetését…

A nap gondolata:

 A hívő szív reménysége dicső és szilárd, mert Krisztus dicsőségének szilárd alapján nyugszik. A reménység az élet szenvedéseinek égi balzsama. (C. H. Spurgeon)

2014-04-29

Egymást terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6:2)

Mindenkinek vannak terhei. Ezek lehetnek kisebbek, melyeket könnyebben hordozunk, de nagyobbak, nehezebben cipelhetőek is. Előfordul azonban az is, hogy valaki az amúgy nem túl nagy terheit alig bírja cipelni. Más-más teherbíró képesség jellemez bennünket. Krisztus gyermekei azonban nem csupán önmagukkal vannak elfoglalva. Szeretetből igyekeznek mások terhén könnyíteni. Ráadásul ez nagyon gyakorlatias dolog. Hogy mennyire? Álljon itt egy 8 éves kislány rövid vallomása:

Amikor nagyinak begyulladtak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most nagyapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is ízületi gyulladása van. Ez a szeretet. Valóban ez. A gyakorlati szeretet. Ma nézz körül, hogy szeretteid, munkatársaid, szomszédaid, barátaid közül kinek tudnád ezt a gyakorlatias szeretetet, teherhordozási készséget felmutatni! Légy kreatív és vállalj mások terheiből - Krisztusért!

A nap gondolata:

 Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál.

2014-04-28

…amikor más felett ítélkezel, magadat ítéled el… (Róma 2:1)

Sokakról van véleményünk. Ez nem baj. De mit gondolunk másokról? Vajon, amikor másokat elítélünk, nem önmagunkkal is megtesszük ezt? De. Erről is szól a következő történet:

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén...

A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

- Milyenek itt az emberek? - tudakolódta.

- Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.

- Athéni vagyok.

- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.

- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.

- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg. A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A helyzet úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.

- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.

- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:

- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:

- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

A nap gondolata:

 Lényeges dolgokat emberek között soha nem a szavak, mindig csak a magatartás és a cselekedetek intéznek el.

(Márai Sándor)

2014-04-27

…először önmagukat adták az Úrnak… (2Kor 8:5)

Hogy milyen a helyes adakozás? Íme, egy történet erre nézve:

Egy afrikai templomban felajánláskor szokás volt, hogy a hívek adományát is összegyűjtötték. Két izmos férfi vitt egy fonott kosarat, amelyben különben a gabonát szokták a mezőről behordani.

Az utolsó padban egy kis fekete fiú bánatosan nézte a félig üres kosarat, amint sorról sorra vitték. Nagyot sóhajtott, mivel neki nem volt mit tenni a kosárba.

A kosár pontosan előtte volt. Mindenki nagy csodálkozására beleült a kosárba és így szólt:

- Ennél nagyobb ajándékot nem tudok adni az Istennek.

Az Isten előtt kedves adakozás ott kezdődik, amikor valaki önmagát adja az Úrnak. Ha ez megtörténik, minden a helyére kerül. Anyagi javaink felhasználása is más irányt mutat majd, mint azelőtt. Te átadtad már magad az Úrnak? Teljesen?

A nap gondolata:

 Isten nem aszerint méri adományunkat, amit adunk, hanem aszerint, amit visszatartunk.

Megzenésítve az előző postban megjelölt lelki megvallás:

2014-04-26

Békesség 3.

„Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni

A BÉKESSÉG megléte mindig is nagy értéknek számított, mégis ez ellen vétkezünk talán a legtöbbet. Hiába beszélünk oly sokat lelki, társadalmi vagy politikai békéről, ennek ellenére nem lett jobb a világunk, se békésebb. Mi magunkon is sokszor megdöbbenünk, hogy mennyire békétlenek, türelmetlenek, könyörtelenek tudunk lenni másokkal, de sokszor szeretteinkkel szemben, sőt még önmagunkkal szemben is.

Egy szép ének jutott eszembe:

Ha Isten békéje lakja a szívemet,

bár dúlhat vihar ellenem,

Nagy hittel szívem zengi ez éneket:

az Úrban, az Úrban jó nekem!

Refr: Az Úrban jó nekem,

Az Úrban, az Úrban jó nekem.

Ha rám tör a Sátán és elém hálót vet,

e szó ragyog rám fényesen:

Már Jézus értem mindent elvégezett,

vére megtisztított teljesen...

Bűnöm terhét Jézus hordta, a Bárány,

Nem hagyta azt rajt' lelkemen,

Meghalt értem ott, ama kínkeresztfán.

Őt dicséri hát ez énekem.

A legcsodálatosabb Istentől kapott lehetőségünk az, hogy akár ma is létrejöhet az állandó, meghitt, élő kapcsolat a Békesség Fejedelmével az Élet Forrásával, Jézus Krisztussal! Boldog ember az, aki befogadja őt a szívébe!

Jézus mondja: Aki abból a vízből iszik, amit én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.  (János 4,14) Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. (János 7,38)

Soha ne hagyjuk el az élő vizek forrását, az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk. Naponta ápolva vele a lelki kapcsolatot, engedjük, hogy Lelke által színültig megtöltsön az Ő mennyei békességével, mert csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni! Csak így válhat életünk alkalmas eszközzé, szeretetet, örömet, békességet sugárzó életté! (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Akinek lelki békessége van, azt nem bántja a gyanakvás.

2014-04-25

Békesség 2. Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Filippi 4,6-7) Van egy szemléletes történet arról, hogy hogyan békélt meg két egymással ellenségként elő ember egy kis faluban. A falu életét már régóta mérgezte két család generációkra visszamenő gyűlölködése. A két öreg a veszekedésüket, a vitájukat, egymás elleni haragjukat, minden nap méregként árasztotta ki. Egyszer az egyik álmában egy meghívást kapott. Álmában Istent látta, és hallotta, hogy Isten találkozni szeretne vele, fenn a hegyen. A falu fölé hatalmas hegy magasodott. Nagy nehezen rászánta magát az öreg, és elindult. Felérve azt tapasztalta, hogy az Isten várja a hegyen, és a legnagyobb megdöbbenésére az Isten arca hasonlított az ellensége arcára. Amikor leérkezett senki sem értette, hogy a korábban oly mérges és haragos ember miért marad annyira csendben. Néhány nappal később az ellensége is hasonló álmot álmodott. Ő is elindult a hegyre és hasonló élményben volt része. Az Isten arca hasonlított ellensége arcához! A békesség helyre állt. Amíg nem látjuk meg a másik emberen az Isten arcvonásait, addig csak ellenségnek tudjuk tekinteni. (Prókai Árpád) A nap gondolata: Aki ellenségeit nem szereti, és értük imádkozni nem tud, annak nem lehet igazi békessége. (Trudel)

2014-04-24

Békesség 1. Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Filippi 4,6-7) A békesség természetes velejárója kell, hogy legyen a Krisztus követőinek. Köszönésünk így szól: Áldás békesség! Egy gyülekezet gondnoka mondta egy alkalommal nekünk: „Lehetne a köszöntésünk inkább csak ennyi: Békesség, és akkor majd lesz áldás rajtunk!" Miért mondta ezt keresztyén testvérünk?  Miért kell mégis erre külön figyelmeztetnie Pálnak a gyülekezet tagjait? Azért, mert a békesség időnként eltűnik az emberből. Van egy mondás, amely szerint ha az embernek reggel baja van magával, akkor délutánra baja lesz az egész világgal. Magunkban keressük hát a békétlenség forrását először, kritikus szemmel önvizsgálatot tartva! És törekedjünk a békességre! Béküljünk meg egymással, hiszen Krisztus megelőző szeretete erre kötelez mindannyiunkat! (Prókai Árpád) A nap gondolata: Az aztán a "híres" békesség, amelyet a mások igaztalansága vagy sérelem azonnal felborít. Az ilyen békesség elvesztése felett nem is érdemes sajnálkozni, hiszen egy fabatkát sem ér. (Trudel)

2014-04-23

Mert eljött János, aki nem eszik, és nem is iszik, és ezt mondják: Ördög van benne!Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és ezt mondják: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja! De cselekedetei által nyert igazolást a bölcsesség. (Mt 11:18-19) Kijózanító ez az Ige. Embereknek akarsz megfelelni? Lehetetlen! Mindenben és mindenkiben találunk kivetnivalót, ha akarunk. Már pedig gyakran akarunk. Igen, szándékos a többes szám: te is, én is benne vagyunk ebben. Bár tudnánk kívül maradni azon a körön, mely a kákán is a csomót keresi, mely mindig azt nézi, hogy a másiknak mi a gyenge pontja, hol lehet belekötni. Keresztelő János és Jézus kapcsán is ezt keresték az emberek. Meg is találták. Az egyik nem sokat evett és ivott. Vele ez volt a baj. A másik? Ő bárkivel leült egy asztalhoz, szívesen evett, ivott, beszélgetett bárkivel. Vele meg ez volt a baj. S hogy ebből mit vehetünk magunkra, milyen üzenet kerülhet bele a szívünkbe? Például az, hogy ne a hibáit, hanem az erényeit vegyük észre a másiknak. Attól, hogy a másik tényleg más, mint mi vagyunk, ne gondoljuk kevesebbnek. Valamint az is nekünk szóló üzenet, hogy ne emberi tetszést keressünk életünkkel, hanem az Úrét. Mert bár olykor találkozik a kettő egymással, de nekünk az Úr tetszésére kell élnünk napról napra. Te kinek akarsz megfelelni? A nap gondolata:  Nem a viharok hiánya különböztet meg minket, hanem az, akit megtalálunk a viharban: a rendületlen nyugalmú Krisztus! (Max Lucado)

2014-04-22

Azt tette, amit jónak, helyesnek és igaznak tartott Istene, az ÚR. Minden munkáját, amit … elkezdett, Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki. (2Krón 31:20-21) Ezékiás királyról írja ezt a két mondatot Isten Igéje. De vajon rólunk írhatná? Ránk igazak ezek a sorok? Azt tesszük, amit jónak, helyesnek és igaznak tart Isten? A hívő embernek nem azt kell tennie, amit ő jónak, helyesnek tart, hanem azt, amit Isten tart jónak és helyesnek. Ehhez persze egyeztetnünk kell az Úrral. Meg szoktuk ezt tenni? A munkáinkra nézve is csodálatos tanácsokat hallhatunk az Igéből: 1.    Dolgozzunk Istent keresve! Olykor teher, gyötrelem a munka, de ha mindig az Urat keresve dolgozunk, akkor hamar túllendülünk a holtpontokon és Őt dicsőítve tudjuk végezni munkánkat, bármi legyen is az. 2.    Dolgozzunk tiszta szívből! Hogy lehet ezt megtenni? Úgy, ha munkánk során Isten tetszését keressük! Művünk szóljon a Királynak, az élő és hatalmas Istennek. Végezzük örömmel és precízen, a tőlünk telhető legjobban, hogy gyönyörködhessen benne! 3.    Hidd el, Isten megáldja, ha így állsz a munkádhoz! Őelőtte minden munka értékes. Minden tisztességes, becsülettel elvégzett munka, bármi is a foglalkozásunk, a hivatásunk. Dolgozz úgy, hogy tudod: Ő a legnagyobb Főnök a te munkahelyeden is, aki mindig látja hozzáállásodat és tetteidet is! Képviseld Őt hűséggel a munkádban is! A nap gondolata:  A mindenható Istenbe vetett hit minden lelki győzelem szülőanyja. A hit átveti magát az idő korlátján, és diadalénekbe kezd, amikor a csata még javában zajlik. Az erőtlen hit csak a szélcsendben nem süllyed el, az erős hit, mint életmentő csónak, biztonságot nyújt a viharban is. (C. H. Spurgeon)

2014-04-21

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28) Mint lelkész, sokszor hallottam már emberektől, hogy azért jönnek a templomba, mert szeretnének megnyugodni. S ez teljesen egybecseng Jézus szavaival, aki a hozzá jövő, terheket, fáradtságot hordozó emberek számára megnyugvást ígér. De mintha nem mindig nyugtatna meg Isten házában egy-egy igehirdetés. Hiszen előfordul, hogy felkavar, netán „kiakaszt" egy prédikáció, pedig mi megnyugodni megyünk a templomba. Akkor hogy van ez? Nos, úgy, hogy az Ige valóban nem mindig simogat. Van, hogy a bűneinkre, az Úrnak nem tetsző dolgainkra mutat rá. Van, hogy megfedd, megint bennünket. Ezek rövid távon nyugtalanságot idéznek elő a lelkünkben, de hosszabb távon mindenképpen a megnyugvásunkra szolgálnak. Igaz, csak akkor, ha engedelmeskedünk az Úrnak, ha nem megsértődünk akkor, amikor magunkra ismerünk az igehirdetésben, hanem szívünkre vesszük a hallott tanítást és odafordulunk Urunkhoz bűnbánó gyermekeiként. Jézus mindig megnyugtatni akar bennünket, igaz ehhez arra van szükség, hogy olykor lemetssze életünk vadhajtásait, mert csak úgy tudunk igazán teremni az Úr dicsőségére. Keresd az Urat rendszeresen, és ha engedelmeskedsz Neki, akkor mindig lelki békét lesz Benne…   A nap gondolata:  Krisztus nem hajlandó valaki felett csak a társtulajdonosi minőséget vállalni: Teljes uralmat akar.

2014-04-20

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28) Teherhordozó ember vagy? Természetesen igen. Nincs ember, akinek ne lennének terhei. Családi, egészségügyi, anyagi vagy egyéb testi-lelki terhek mindnyájunk életében vannak. Nem beszélve a bűnterheinkről. Mit kezdünk ezekkel? Az egyik legrosszabb megoldás: egyedül hordozni. Csak idő kérdése az összeroppanás. Van valaki, aki segíteni szeretne. Jézus az. Engedjük Neki? Ő tökéletesen ismeri azt, amin keresztül megyünk. Tudja, hogy neked személyesen milyen gondjaid, bűneid vannak. A bűneinket nem érdemes cipelni. Meg kell bánni és odavinni a kereszt alá. Ez a legbölcsebb, a legmegnyugtatóbb, amit tehetünk, mert Jézus már megtette értünk, hogy magára vette bűneink büntetését. Ő tud bennünket megnyugtatni azáltal, hogy leveszi vállainkról vétkeink súlyát, de csak akkor, ha átengedjük neki őszinte bűnbánattal. Te milyen gyakran tartasz bűnbánatot és teszed oda a kereszt alá vétkeidet? A nap gondolata:  Krisztus lelket átható erő. Aki azt mondja, hogy Őbenne marad - azon meg kell látszania, hogy ezzel az erővel van összeköttetésben.

2014-04-19

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28) Mennyire hangsúlyos minden szava ennek a mondatnak. Jézus hív. Önmagához. Mindenkit. Érzed, érted, hogy neked is szól hívása? Érted, hogy magához hív? Ha megfáradtál, ha terheket hordozol – jöjj, kéri Jézus. Vonatkozik ez rád? Hát persze! Nincs ezen mit szégyellni, emberek vagyunk, ezért szoktunk megfáradni. Minél idősebbek vagyunk, talán annál hamarabb és kevesebb megerőltetéstől is. Mi a megoldás? Jézushoz jönni! Előtte elcsendesedni, mint tette azt Mária testvérével, Mártával szemben (Lk 10:38-42). A sok elfoglaltság megfáradáshoz vezet. Persze örülj, ha van mivel elfoglalni magad. Ha elfoglaltságaid értékes, Istennek tetsző tevékenységet takarnak. De annyira soha ne légy elfoglalt, hogy Jézus számára ne legyen időd! Ő mindig várja, hogy keresd, hogy Benne és általa feltöltődj. Tégy így rendszeresen! A nap gondolata:  Ne engedd, hogy erőt vegyen rajtad az álom, mielőtt be nem számoltál aznapi tevékenységedről. Kérdezd meg magadtól: hol voltál, mit csináltál, és mit kellett volna cselekedned.

2014-04-18

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11:28) Jöjjetek! – ezt halljuk számos irányból. Hívnak valahová, valamiért. De miért és hová hívnak bennünket? A leggyakoribb eset az, hogy ránk akarnak sózni valamit. Menjünk, mert ha kimaradunk, akkor lemaradunk. Minden eladó és kellenek a vevők. A kínálat félelmetesen nagy, sokkal nagyobb, mint valaha. Előfordul, hogy nem a pénzünk, hanem a lelkünk kell. Persze ez utóbbi sokkal nagyobb ár, mint a bankszámlánk vagy a pénztárcánk kiürítése, megcsapolása. Mondom ezt annak tudatában, hogy egyáltalán nem becsülöm le amazt sem. Jöjjetek! – szól a hívás rendezvények sokaságára. Hívnak telefonon, személyesen, emailben, szórólapon. Hívnak, csak menjünk és kínálnak sokszor valamit, amire egyáltalán nincs szükségünk. Jöjjetek! – ezt mondja az Ige is. Konkrétabban Jézus, mert Ő hív önmagához. Vajon hányan hallják az Ő halk és szelíd hangját? Jézus hívása nem egy a sok közül. Ez A HÍVÁS. Létfontosságú, életbevágó, hogy ezt meghalljuk-e és igent tudunk-e mondani rá. Te milyen gyakran tudod erre a jézusi hívásra azt mondani, hogy itt vagyok Uram, szólj, mert hallja a te szolgád? A nap gondolata: A világ jobban tudja, mint mi, hogy mi illik Isten népéhez. A keresztény embertől mindig megkívánja, hogy Istennek tetsző élete legyen, s megbotránkozik, szemrehányást tesz, és lenézi az olyan hívőt, aki méltatlan hitéhez.

2014-04-17

Mert ahová te mégy, odamegyek… (Ruth 1:16)

Mai Igénket egy anyósnak mondja a menye. A ragaszkodás csodálatos példája ez, mely időnként elhangzik egy-egy templomi esküvő alkalmával. Ám a nagy szerelem hatalmas elhatározásai közepette kimondott szavak az élet süllyesztőiben semmitmondónak bizonyulnak nem ritkán. A következő sorok viszont alátámasztják, hogy lehet ezt komolyan gondolni és megélni is. Legyen megerősödésünkre!

Amikor a Titanic 1912-ben elsüllyedt, Isadora Strauss asszony egyike volt azoknak a nőknek, akik nem menekültek meg. Biztonságot ajánlottak fel neki, de mivel férjének nem volt hely a mentőcsónakokon, ezt mondta: „Sok-sok éven át éltünk már együtt. Most öregek vagyunk. Ahova ő megy, én is követem."

Ragaszkodj ahhoz te is, akit az Úrtól kaptál. Minden áron tarts ki mellette. Ez nem könnyű, de áldásos feladat…

A nap gondolata:

A jó házasság titka, hogy mindig tele van titokkal. Nem tudunk napirendre térni egymás fölött. Kérdezted, hogy mi fogott meg a feleségemben? Ez nem múlt idő, hanem jelen, mert mindennap arra ébredek, hogy egy csodálatos nő van mellettem. És én ettől teljesen le vagyok nyűgözve. (Mohay Tamás)

2014-04-16

Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.  (1Jn 5:12) Mai Igénket mélyítse el bennünk a következő történet: Egy Nobel-díj várományos professzor a tudományos élet hajszáját ki akarta pihenni és elutazott a tengerpartra. Látta, hogy a parton egy halász hálóját foltozta. Nagy nehezen rábírta, hogy vigye el csónakázni. Már jó távol voltak a parttól, amikor a professzor faggatóra fogta a halászt. - Ismered-e a történelmet? - Nem. - Hát akkor elveszítetted életed negyedrészét. - És a csillagászathoz értesz-e? - Nem. - Akkor elveszítetted az életed felét! - Ismered-e a filozófiát? - Nem. - Hát tudod-e, hogy az életed háromnegyed részét veszítetted el? Váratlanul kitört a vihar. A csónak a tenger vízén úgy lebegett, mint törékeny dióhéj. A vihar hangját túlharsogva az izmos halász megkérdezte a félénk professzort: - Ön professzor úr tud-e úszni? - Nem - hangzott a válasz. - Hát akkor elveszítette az egész életét. Sok gyönyörű és kísértő út vezet a halál felé. Csak egyetlen egy az életbe. Ez az Isten útja. Ne veszítsd el szem elől azt, ami egyedül fontos. A nap gondolata:  Krisztus olyan, mint a virág, de nem hervad el, olyan mint a folyó, de nem apad ki soha, olyan, mint a nap, de nem mutat fogyatkozást. Ő minden mindenekben, - sőt a mindennél is valamivel több. (Spurgeon)

2014-04-15

Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. De nem csak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására. Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Rm 8,18-25) Ennyi maradt! A sóvárgás. A kicsit reszketős, reményteli várakozás. Ennyi maradt abból, ami tökéletes volt. Isten ugyanis minden tekintetben tökéletes világot teremtett. Nekünk. Az embereknek. Legkedvesebb teremtményeinek. Addig az átkozott, tiltott gyümölcs leszakításáig harmónia volt Isten és ember között! A férfi és a nő nem azt bizonygatta, ki a hibás, hanem összefűzögetett ágyékkötők nélkül csodálták és tisztelték egymást. A tiltott fán kívül minden a rendelkezésükre állt. A természet kiszolgálta őket. Nekik pedig eszükbe sem jutott tönkretenni azt, ami az övék volt. De: megtörtént! A mindennél többre vágytak. Beugrottak a Kísértőnek, ezért Isten megátkozta a földet. Alávetette a hiábavalóságnak. Tövis és bogáncs került bele, amelyből csak fáradsággal nyeri kenyerét az ember, amit aztán arca verejtékével öntözve majszolgathat. Hát ezt jól megcsináltuk! A teremtett világgal együtt, mi, akik most élünk, sóvárgunk és „sóhajtozunk magunkban… testünk megváltására". És ez áldás! Áldás az, hogy van reménységünk. Reménységünk arra, hogy az Úr egyszer kiszólít bennünket a romlandóság alá vetett teremtett világból, és helyünk, békességünk; Istennel, egymással és a teremtettséggel megélt harmóniánk lesz az új földön! Milyen új földön? Azon, amit Isten ígért. Ézsaiás prófétát bízta meg az ígéret átadásával; ő hagyta ránk az Úr szavát: „Mert én új eget és új földet teremtek". (Ézs 65,17) Ebben az ígéretben bízhatott a római keresztyéneknek levelet írt, zsidó Pál apostol is, tekintve, hogy a számunkra már ismert, Jelenések könyvébe foglalt „részletesebben" leírt új teremtésről ő még nem olvashatott. (Annak keletkezése előtt kb. 30 évvel halt meg.) Tudjátok, mit jelent ez az ígéret: „Mert én új eget és új földet teremtek"? Azt, hogy újra úgy élhetünk majd, mint ahogyan abban a romlatlan, tökéletes világban élt az első emberpár! És ezért egyedül Jézusnak mondhatunk köszönetet. Rajta! (Kereskényi Sándor) A nap gondolata:  De van reménység: a halál és a feltámadás. A halálon inneni halál és a feltámadáson inneni feltámadás. (Farkas József)

2014-04-14

Isten szeretet. (1.János 4:8) Minden ember egyik legmélyebb szükséglete, hogy szeressék. A magány és a szeretet hiánya pusztító lehet. A legtöbben közülünk ismerik ezt az érzést. Egy tizenéves lány írta: Az utóbbi évben három barátom kísérelt meg öngyilkosságot. Elegük lett az életből. A világ kezdte őket felemészteni, így végül egyedüli menekülési lehetőségnek a halált látták. A magányosság általános jelenség. Ismerőseid közül is biztos többen szenvednek tőle. Ürességgel, halálfélelemmel, szeretet és megértettség utáni éhséggel jár. A magányosság fájdalmas betegség. Némely embernek annyira fáj, hogy mindent megtesz azért, hogy elfusson előle. Lehet milliónyi barátod, és mégis gyötörhet a magány. Lehetsz a legszebb, legnépszerűbb és legsikeresebb ember a földön, és ennek ellenére is magányos. Nem számít, mit teszel, hova mész, mit kezdesz magaddal, a magány felemészti a szívedet. A magányos embereknek szeretetre van szükségük: forró, áradó szeretetre. A szeretet megöli a magányt. Bármilyen helyzetbe kerülj is, van olyan szeretet, ami teljesen kielégíthet. Melyik ez? Ez a szeretet Istennek és Fiának, Jézus Krisztusnak szeretete. A magány egyetlen gyógymódja: Isten szeretet. Jézus megmutatta nekünk Isten szeretetét... Elhagyta a mennyei dicsőséget, hogy emberi formában megalázza magát. Isten az emberek között járt, hogy megmutassa nekik szeretetét. Engedelmes volt a keresztig, de a harmadik nap a szeretet letörte róla a halál bilincseit, és feltámadt. Kérd meg Jézust most, hogy jöjjön a szívedbe, és töltsön meg téged Önmagával, szeretetet és kegyelmet hozva! (Prókai Árpád) A nap gondolata:  Van szeretet, amelyik olyan, mint a ciszterna. Addig van benne a víz, míg kívülről táplálják, addig szeret, míg viszontszeretik. – Az igazi szeretet olyan, mint a forrás, belülről táplálkozik.

2014-04-13

Te igazabb vagy nálam, mert te jól bántál velem, bár én rosszul bántam veled. (1Sám 24:18) Ha őszinték akarunk lenni, már pedig akarjunk, akkor megállapíthatjuk, hogy ilyet ritkán, vagy talán soha nem mondunk, hogy valaki igazabb nálunk. Pedig vannak néhányan, akik nálunk igazabbak, akik hűségesebbek az Úrhoz és ezt magatartásukkal, egy-egy élethelyzetben való megnyilvánulásukkal be is bizonyítják. Mai Igénk szavait Saul király mondta Dávidnak akkor, amikor Dávid megölhette volna őt, kezében volt az élete, mégsem tette meg. Fordított esetben Saul aligha gondolkodott volna, szemrebbenés nélkül kioltotta volna Dávid életét. Dávid nem az amilyen a mosdó, olyan a törölköző elv alapján állt Saulhoz, hanem mint az Úr felkentjére tekintett rá, akkor is, ha többször az életére tört Saul. Hogyan lehetsz másoknál igazabb? Először is úgy, hogy senkitől sem tartod igazabbnak önmagad! Másodszor úgy, hogy minden embert Krisztusban látsz, észreveszed, hogy a másikért is meghalt az Úr, és szeretettel elhordozod minden emberi gyengeségét, hibáját! Nehéz feladat ez, de kívánok sok erőt mindnyájunknak ennek gyakorlásához… A nap gondolata:  Szeressünk, MÉGIS szeressünk, akkor is, ha számtalanszor kiütötték tenyerünkből mások felé nyújtott szívünket. Szeressünk, s nem azért, mert 'érdemes', hanem azért, hogy embernek érezzük magunkat, az Emberfia rokonának, ma élő tanítványának, mert szeretet nélkül nem lehet és nem érdemes élni, mert 'a szeretet a legnagyobb és soha el nem múlik'. (Gyökössy Endre)

2014-04-12

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia… (Mt 16:16) Jézusról tudni bizonyos dolgokat nem ugyanazt jelenti, mint vele közösségben élni. Az előbbi nem üdvözít, az utóbbi kapcsán viszont tudhatjuk: bűnbocsánatunk és örök életünk van Jézus által. Erre a meggyőződésre személyesen kell eljutnod. Más nem teheti meg helyetted és te sem teheted meg más helyett. Egyszer Luther Márton ezt mondta: „A vallás szíve személyes névmásában van." Egyszer valaki meghallgatta a londoni Royal Albert Hallban Händel Messiását, amelyet egy több száz tagú kórus adott elő. Egyik barátja is vele volt, egy a hetvenes éveiben levő keresztény. Amikor a Halleluja-kórus eljutott a csúcsára: „Királyok Királya és Urak Ura", ez a keresztyén alig tudta magát tartóztatni. Könnyek peregtek világoskék szeméből, és közben odasúgta a társának: „Az én Megváltómról énekelnek." A társa sohasem tudta elfelejteni, hogy milyen nagy hangsúlyt adott annak a kifejezésnek, hogy „az én" Megváltómról énekelnek. A vallás szíve valóban a személyes névmásban rejlik!  Te hogyan éled meg a Jézushoz tartozást? A nap gondolata:  Egy bűnös sem mentheti fel önmagát, ha ugyanő a bíró. (Ambrosius Theodosius Macrobius)

2014-04-11

Engedelmeskedjetek azért az Istennek… (Jakab 4:7) Engedelmesség. Ez manapság keveseknek van benne a szótárában. Önmegvalósítás, szabadság, törtetni és előbbre jutni minden áron – ezek a kifejezések jobban leírják a ma népszerű életvitelt. Csakhogy Isten gyermekeinek nem népszerűségre, vagy korszerűségre kell törekedniük, hanem Isten akaratának megismerésére és megvalósítására. Ennek útja pedig az engedelmesség. Az Igének való engedelmesség. S hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A következő rövid történet jól magyarázza ezt: Egy misszionárius bibliafordító küszködve kereste a szót az „engedelmességre" a bennszülöttek nyelvén. Ez olyan erény volt, amit ritkán gyakoroltak azok az emberek, akiknek a nyelvére le akarta fordítani az Újszövetséget. Amint egyszer hazatért a faluból, fütyült a kutyájának, és az nagy csaholással odarohant hozzá. Amikor ezt látta egy idős bennszülött, csodálkozva mondta a maga nyelvén: „A kutyád csupa fül." A misszionárius azonnal tudta, hogy megvan a szó az engedelmességre. Te is csupa fül vagy, ha az Úr szól hozzád? A nap gondolata:  Isten gyermeke tudja, hogy nem történhet vele jobb annál, mint hogy Isten akarata megvalósul életében, mert tudja, hogy Isten akaratánál nincs jobb akarat. (Cseri Kálmán)

2014-04-10

Senki se csüggedjen el…(1Sámuel 17:32) Egy emberileg már-már reménytelen, kilátástalan helyzetben hangzik el ez a mondat. A fiatal Dávid mondja ezt Saul királynak, amikor az óriás filiszteus, a tekintélyt parancsoló fizikai adottságokkal rendelkező Góliát már jó ideje félelemben tartja Izrael népét. Senki nem mer kiállni ellene. Dávid viszont igen? Tényleg ennyire bátor ez a fiatal fiúcska? Honnan veszi a bátorságot? Nos, a válasz nagyon egyszerű: nem önmagára nézett, hanem a hatalmas és erős Istenre. Bátorsága az Úrral való kapcsolatából táplálkozott. Nem magában bízott, hanem az Úrban. Látta ő, hogy emberileg senki nem esélyes legyőzni Góliátot, de az Úr előtt még egy Góliát sem komoly akadály. Ezért szól biztatólag: senki ne csüggedjen el! Neked milyen Góliáttal kell szembenézned? Egy betegséggel, egy családi, egy munkahelyi nehézséggel, anyagi gondokkal? Ne csüggedj el! Nézz az Úrra hitben! Kérd és várd az Ő segítségét, és ha látsz csüggedőket magad körül, segíts nekik is abban, hogy önmaguk és óriásinak tűnő problémáik helyett a tényleg hatalmas és minden akadályt legyűrni képes Istenre nézzenek! A nap gondolata:  Ha minden összetörik is, Istenben megbízhatunk!

2014-04-09

Az ÚR előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást. (1Sám 14:6) Ennek az Igének most főképpen a második felére tekintsünk. A sok vagy a kevés emberre. Ha gyülekezetben gondolkodunk, már pedig Isten gyermekeként, Jézus tanítványaként biztosak lehetünk benne, hogy az Úr közösségben gondolkodik, akkor sokszor elszomorodunk: milyen kevesen vagyunk. Lehetnénk többen is – morfondírozunk egymás között és még az is lehet, hogy a lelkészünket hibáztatjuk a kicsinek látszó gyülekezeti létszám miatt. Pedig az Úr sok esetben nem a mennyiséget nézi. Jónátánék ketten győztek a többszörös filiszteus túlerővel szemben. Gedeon 300 fős kis csapattal verte a midjanitákat. Az 5000 ember megvendégelésének történetében azzal szembesülünk, hogy egy gyermeknek csupán 5 kenyere és 2 hala volt, de tudjuk, Jézus kezébe helyezve ennyi is bőven elegendőnek bizonyult. Ezek az emberileg megoldhatatlan helyzetek bizonyítják Isten hatalmát, erejét. Azt, hogy Isten előtt nincs akadály. Ne keseregj, ha kevesen vagytok a gyülekezetedben! A mennyiség helyett inkább nézz az Istenben bízó minőségre! S légy te is azok között, akiket az Úr használhat, mert megvan az engedelmesség szándéka, az odaszántság benned is… A nap gondolata:  Ha engedelmeskedünk Isten vezetésének, oda fogunk érkezni, ahol Isten látni szeretne bennünket.

2014-04-01

Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket, felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre. (1Pt 3:1-2)  Mai Igénket a következő történet remekül magyarázza. Legyen tanulságunkra! Egy kocsmában többen üldögéltek és ittak. A hangulat emelkedett volt. Mindenféléről beszélgettek, végül az asszonyokra terelődött a szó, amiben egyik a másikat akarta felülmúlni. Csak az egyik férfi hallgatott. Ez feltűnt a többieknek. - És te? - kérdezték. - Te semmit sem mondasz? - Nem - válaszolta. - Én ebben nem vehetek részt. Nincs semmi okom panaszra a feleségem miatt. Nem szól egy rossz szót sem. A többiek nevettek és így szóltak: - Ilyen nincs. - De igen! - védte most már a feleségét. - Biztos vagyok benne, hogyha éjfélkor azt mondanám neki, hogy keljen fel és főzzön nekem valamit, minden szó nélkül megtenné. A többiek nevetése és heccelődése egyre hangosabb lett. Így kiáltoztak: - Őrültség! Nem fogsz minket átverni! A férfi azonban kitartott megkérdezte: - Mibe fogadjunk? Végül tényleg fogadtak. Rögtön meg akartak győződni róla, hogy barátjuk igazat mondott-e. Így hát az egész társaság fölkerekedett és útnak indult. Az asszony már régen lefeküdt aludni, hiszen már éjfél is elmúlt, amikor a részeg csapat a házukhoz ért. Férje vezényelni kezdett: - Asszony, kelj fel és főzz nekünk kávét! Nem látod, hogy vendégeket hoztam? A vendégek azt gondolták, hogy most aztán jól összeszidja őket. Így szokták meg feleségüktől. De egyetlen rossz szót sem szólt. Rövid idő múlva hallották a csészék zörgését és nem tartott sokáig, míg kedves arccal behozta a gőzölgő kávét a szobába. Ez a látvány kijózanította a társaságot, és kezdték magukat szégyellni a csendes, szelíd asszony előtt. Végül az egyik elmesélte neki, hogy miben fogadtak. Utána megkérdezte: - Hogy tud ilyen kedves lenni ilyen emberekhez, mint mi vagyunk? Hogy képes erre? Így válaszolt rá: - Szomorúan látom, hogy férjem mindent elkövet, hogy tönkretegye magát. Csak egy élete van, hiszen a részegeskedőknek nincs örök életük. Ezért szeretném legalább a földi életét kellemessé tenni, amelyet ráadásul úgy megrövidít magának, hiszen más nincs neki. A kijózanodott vendégek nemsokára szép csendesen hazamentek. A férfi azonban így szólt feleségéhez: - Mondd csak, ennyire fontos neked a lelkem üdvössége? Amikor meglátta az asszony könnyes szemét, mert ilyen kedvesen még sohasem hallotta férjét beszélni, neki is könnyek szöktek a szemébe és megbánta bűnét. Mindketten letérdeltek és imádkoztak, és az Úr Jézus segített ennek a férfinek, hogy más ember legyen belőle. A nap gondolata:  Az ember naponta rendbe teszi a haját. És a szívét miért nem?

2014-04-08

Az ÚR előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást. (1Sám 14:6) Jónátán és fegyverhordozója elindul, hogy a filiszteusok előőrsével megütközzön. A túlerő többszörös, de a hitük, az Istenbe vetett bizalmuk viszi őket előre és az Úr megsegíti őket harcukban. Az Úr előtt nincs akadály. Forgassuk szívünkben ezt az Igét. Vegyük komolyan bármivel küzdünk is. Betegség, anyagi nehézség, rendezetlen kapcsolat gyötri a lelked és keseríti meg az életed? Nézz az Úrra! Őelőtte nincs akadály. Hiszed ezt? Előtted sok akadály van. Neked és persze mindnyájunknak sok gyengeségünk van, sokszor ütközünk falakba, sok dolog, sőt olykor néhány ember is akadályt képezhet utunkon, előrehaladásunk tekintetében. De Isten előtt nincs akadály. Ő el tudja hárítani az elénk tornyosuló, leküzdhetetlennek látszó akadályainkat. Bízz az Úrban, Rá tekints ma is! Ő nem ismer lehetetlent…  A nap gondolata: Ha az Isten igazságos volna, akkor mindnyájan elvesznénk, de Isten kegyelmes is.

2014-04-07

Ostobaságot követtél el! Nem teljesítetted Istenednek, az ÚRnak a parancsát, amelyet parancsolt neked… (1Sám 13:13) Ostobaságot csinálni mindenki szokott. Még Isten választottai is. Igénk éppen arról számol be, hogy Saul király volt engedetlen és tett olyat, ami nem az ő feladata. Egy csata elkezdése előtt Isten áldását akarta kérni, és bemutatta a késve érkező Sámuel próféta helyett az áldozatot. Erre pedig nem ő volt hivatva. S hogy mi ebből a tanulság számunkra? Legyünk türelmesek nehéz helyzetben is! Ami nem a mi feladatunk, amit nem ránk bíz az Úr, azt ne végezzük el! Tetteinket állítsuk Isten szavának, Igéjének mérlegére! Ha az Úr szerint ostobaságot követtünk el, ne megsértődjünk, hanem bánjuk meg bűneinket!    Vegyük komolyan az Úr nekünk szóló parancsát és cselekedjünk annak megfelelően! A nap gondolata: Örvendezz Isten jelenlétének még akkor is, ha a lelkedben levő homály miatt nem láthatod Őt.

2014-04-06

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. (Mt 7:24-27) Jézus azt mondja, hogy kétféle ember van. Okos és bolond. Mindkettő építi az életét valamire. Az egyik kősziklára, a másik homokra. Hogy mi életünk alapja, azt mindig a viharok, az árvizek mutatják meg. Az okos és a bolond ember életében is vannak árvizek, viharok. Hogy mik ezek? Például egy betegség, egy anyagi bizonytalanságot hozó helyzet, a munkahely elvesztése, egy haláleset a családban és ezekhez hasonló dolgok. Ezek hatalmas viharokat tudnak okozni életünkben. De a hitünk valódisága ezekben mutatkozik meg igazán. Az, hogy jó-e életünk alapja pontosan az ilyen viharos időkben látszik meg. Jézus azt mondja: építsünk az Ő Igéjére. Urunk előtt az az okos ember, aki ezt teszi. De nem elég olvasni és hallgatni az Igét, meg is kell valósítani életünkben. Sokszor van ott a probléma hívő életünkben, hogy bár ismerjük és értjük is az Úr szavát, de addig nem jutunk el, hogy meg is tegyük. Már pedig Jézus szerint, aki hallgatja, de nem teszi meg, az éppen azzal egyenértékű, mint amikor valaki nem is hallgatja. Tehát olvasd, hallgasd és cselekedd az Úr üzenetét, különben Ő mondja rád, hogy bolond vagy, s ezt bizonyára nem akarod te sem. Gondolkozz el egy kicsit most azon, hogy legutóbb mit értettél meg Isten Igéjéből, s persze menj tovább és kérdezd meg önmagad: meg is tettem én ezt? Tedd meg napi rendszerességgel azt, amit az Úr kér tőled és Ő fog okosnak tartani… A nap gondolata: Az Isten csodálatos tetteire való emlékezés erőt ad a további úthoz.

2014-04-05

Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jk 5:16) Az imádság életeket átformáló erő. Miért? Mert a hatalmas Istenhez szálló könyörgés soha nem hiábavaló. Egyszer valaki beszélt a westminsteri templom egyik lelkésze nagyszerű szolgálatának a titkáról. A lelkipásztor minden pénteken bezárta magát az épületbe, körbement benne, és letérdelt ülőhelyről ülőhelyre, hogy imádkozzék azokért, akik ott ültek. Ez gondolkodtasson el minden lelkészt: imádkozol eleget gyülekezeted tagjaiért? Isten elé viszed azok sorsát, akik hétről hétre hallgatják az igehirdetéseidet? De gondolkodtasson el mindenkit, aki nem lelkész: szoktatok imádkozni a lelkészetekért? Mikor könyörögtél utoljára lelkészedért? Hogy áldja meg az Úr és vezesse Lelke által? Hogy legyen ereje ne emberek tetszését keresni, hanem az Úr akaratát követni és megvalósítani akkor is, ha emberi akadályokba ütközik. Vagy leginkább kritikával illeted gyülekezeted lelkipásztorát, mert nem azt csinálja, amit szerinted csinálnia kell? Láss túl önmagadon! Légy buzgón imádkozó gyermeke az Úrnak és lelkészedet se hagyd ki könyörgéseidből! A nap gondolata:  A Sátán egyik célja az, hogy visszatartsa a keresztényeket az imádkozástól. Semmit nem fél az ima nélküli igetanulmányozástól, az imátlan munkától, az imátlan vallástól. Nevet fáradozásainkon, kigúnyolja bölcsességünket, de reszket, amikor tiszta szívvel, böjtölve imádkozunk.

2014-04-04

Isten megváltoztatta a szívét…(1Sámuel 10:9) Saulról szól mai Igénk. Arról a Saulról, aki apja elveszett szamarait kereste és királyságot talált. Ő lett Izrael első királya, emberi uralkodója. Isten megváltoztatta az ő szívét. Az ember szívét csak Isten tudja megváltoztatni. Mert az az alapállás, hogy csalárdabb a szív mindennél (Jer 17:9). Mert az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz. (1Móz 6:5) Ezt Isten mondja rólunk és bármennyire ellenkezünk és szeretnénk mást hallani, ez az igazság. Ó, hányszor fogadkoztunk már: megváltozunk! Jobbá leszünk, más emberré leszünk! Kár ezekért a fogadkozásokért. Nem fog menni. Önerőből biztosan nem. Ideig-óráig változást mutathatunk, de a szívünket csak Isten tudja igazán megváltoztatni, átformálni. S hogy mit tehetünk ennek tudatában? Kérjük és engedjük, hogy az Úr munkálkodjon bennünk, formálja, változtassa meg szívünket, tegye olyanná, mely kedves Őelőtte. Kérjük meg Jézust: Jer hű szívembe hát, habár szegény e szállás, de mindörökre hálás… Ehhez naponta kell Vele és mellette eltöltenünk sok időt imában, igeolvasásban, az Ige üzenete fölötti elmélkedésben. Az Úr sokféleképpen meg tud változtatni emberi szíveket, ez az egyik módja…   A nap gondolata:  Nincs összefüggés a körülményeid és az örömöd között. Az öröm belülről fakad; azon alapul, hogy kiben bízol, és nem azon, hogy mit látsz vagy érzel.

2014-04-03

Mégis legyen királyunk! (1Sámuel 8:19) Isten választott népe királyt akar. Az az óhaja, hogy miképpen a környező népeknek, nekik is királyuk, emberi uralkodójuk legyen. Hogy mi ebben a baj? Az, hogy volt királya a népnek: maga Isten. Az őket kiválasztó, vezető, védelmező hatalmas Isten. A nép emberi uralkodót akart. Isten pedig, akinek ez mélységesen fájt, hátrább lépett. Sámuel prófétán keresztül a nép tudtára adta, hogy mivel jár, milyen következményei lesznek, ha helyette egy ember fog uralkodni rajtuk. A sok negatívum ellenére mondta a nép mai Igénk szavait: Mégis legyen királyunk! Igen, mi Istent szolgáló emberek tudunk ilyenek lenni. Olyanok, akik nem érik be a láthatatlan Istennel, mert láthatóbb vezetést akarnak. S ez szembenállás Isten akaratával. Nem bánjuk a következményeket, mégis legyen az, amit mi akarunk. Testvér! Szíved mégis gondolata ne vigyen a szakadékba! Keresd naponként Isten akaratát és engedd, hogy az Úr vezessen! Szánj rá egy kis időt és nézz magadba: nem teszed a háttérbe Isten nyilvánvaló akaratát csak azért, hogy magadat előtérbe helyezd? Ezen soha sincs áldás. Keresd az Urat és engedelmeskedj Neki! Ez az áldott élet titka… A nap gondolata:  Az ember naponta rendbe teszi a haját. És a szívét miért nem?

2014-04-02

Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.  (Jn 10:27) Igénkhez íme egy történet: Az első világháború alatt néhány török katona egy egész juhnyájat próbált ellopni Jeruzsálem közelében. A pásztor éppen aludt, s amikor fölébredt, látta, hogy hajtják az egész nyájat a szakadék másik oldala felé. A pásztor nem mert puszta kézzel beavatkozni, de hirtelen egy ötlete támadt. Fölállt a szakadék másik oldalán, kezét kürtként a szája elé illesztette, és különös hívó hangot hallatott, amivel mindennap maga köré gyűjtötte a juhait. A juhok meghallották az ismerős hívást. Egy pillanatig figyeltek, majd megfordultak, és lerohantak a szakadékon át a másik oldalra a pásztorukhoz. A pásztor és nyája már biztos helyen volt, mire a katonák üldözőbe vehették volna őket. Ez mind azért történt így, mert a juhok ismerték a gazdájuk hangját. S hogy ebből milyen üzenetet vehetünk magunkra? Például azt, hogy sokféle „elterelés" zajlik körülöttünk és „más hangok" hallatszanak, de nekünk a Jó Pásztor, az Úr Jézus hangját kell meghallanunk, a többit nem baj, ha elengedjük a fülünk mellett… A nap gondolata: Mennyi minden tud lenni Jézus! Egyszer barát, máskor bíró, mindig király, szakadék szélén pásztorrá változik, betegségben orvosunk lesz, halálban bajtársunk, elbukásban az életnek, az újrakezdésnek és a végső győzelemnek a Fejedelme. (Ravasz László)