Keresés ebben a blogban

2010. október 20., szerda

2010-10-20

Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. (Példabeszédek 27:20)

Telhetetlen ember az, akinek semmi sem elég. Az ilyet elégedetlenség jellemzi. Még többre, még nagyobbra van szüksége az élet bizonyos területén. De mi tesz telhetetlenné bennünket? A túlzott vágyaink. Az, amit testi, vagy lelki szemeink előtt látunk. Már csak a szemem kívánja – szoktuk mondani egy-egy ételre olyan esetben, amikor egyébként azt érezzük, hogy valójában már eleget ettünk, de azért nem állunk le az evéssel... Ismerjük Jézus szavait a szemről: Ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. (Mt 6:22-23) Jézus egészen világosan beszél arról, hogy a szemünk bűnre tud vinni bennünket: Aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. Van ezen mit magyarázni? Ismerjük ezt a mondást is: úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! Mai Igénk pontosan ezt üzeni: vigyázz, kit, mit hogyan nézel, mert szemed telhetetlensége bűnbe vihet!
A nap gondolata:
 Láttál már depressziós fát? És szorongó madarat? Ugye nem? Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése