Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. (Példabeszédek 28:13)
Vétkeinkkel kapcsolatban alapjában véve két dolgot tehetünk: takargatjuk, vagyis úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi, vagy megvalljuk és bocsánatot kérünk. Sokan az előbbit választják, de miért is rossz takargatni a bűnt? Több okból kifolyólag. Először is olyan ez, mint amikor valaki a szőnyeg alá söpri a szemetet és azzal áltatja magát, hogy nagy rend van a szobában. Egy idő után azonban a szőnyeg felpúposodik… Másodszor azért rossz a bűnöket takargatni, mert annak súlya egyre nagyobb és elhordozhatatlanabb lesz. Belerokkanhat az ember… Harmadszor pedig tudjuk jól, hogy nincs olyan rejtett dolog, ami ki ne derülne. Érdemes tehát takargatni a vétkeinket? Egyáltalán nem. Megvallani és az Úr elé odatenni – ezt érdemes. Neked van takargatnivalód, vagy már irgalmat nyertél?
A nap gondolata:
Végzetes dolog, hogy az emberek nem ismerik Istent; még végzetesebb, hogy Istennek tartják, ami nem Isten. (Lactantius) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése