Keresés ebben a blogban

2011. február 4., péntek

2011-02-04

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. (Rm 12:15)
Legszebb öröm a káröröm – tartja a mondás. Azonban ennek semmi köze Isten szavához. Az Ige ugyanis nem arra bíztat, hogy örüljünk, ha másnak kára van és legyünk szomorúak mások boldogságát látva. Éppen ellenkezőleg tanít bennünket az Úr: legyünk együttérző tanítványok. Akinek öröme van, annak sokszorozzuk meg az örömét azáltal, hogy vele örülünk. Akinek fájdalma, szomorúsága van, azon könnyítsünk azáltal, hogy vele érzünk, vele sírunk. Nehéz feladat? Krisztussal a szívünkben sikerülhet! Íme, egy vers, mely mindezt szintén alátámasztja:
Ne akarj boldog lenni mások örömének rombolása árán.
Ne akarj jónak látszani, hogy mások rossznak tűnjenek fel.
Ne akarj gazdag lenni mások megkárosítása árán.
Ne akarj szép lenni, ha ezzel mások rútságát feded fel. 
A szeretet résztvevő: kacag a nevetővel, és sír a síróval.
Légy boldog mások örömét építve.
Légy jó mások erényét növelve.
Légy gazdag, miközben másokat gyarapítasz.
Légy szép mások gyönyörűségére. (Mácz István: Találkoztam a szeretettel)
Örülj és sírj! De nem mindegy, hogy kivel, mikor teszed! Az örülővel örülj, a síróval sírj, s ha így teszel, akkor ugyanígy tesznek majd veled is hasonló helyzetekben! Ám, ha ez utóbbi gondolat mégse állná meg helyét minden esetben, Te akkor is Krisztusért és a Krisztusban tedd meg!
A nap gondolata:
Istenhez való ragaszkodásunknak olyan erősnek kell lennie, hogy ne legyünk kénytelenek az emberek vigasztalását keresni. (Kempis Tamás)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése