Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 12., péntek

2011-08-07

Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. (Mt 25:45)

Fontos kérdés ezzel az Igével kapcsolatban, hogy hogyan találkozhatunk Jézussal? Ennek illusztrálására, íme egy történetet:

Élt egy faluban egy öregember, aki egyik reggel azzal jött haza a templomból, hogy Isten megígérte neki, még aznap meglátogatja. Ezt el is mondta nagy örömmel családja tagjainak. Délután kopogtattak házuk ajtaján. A felesége felugrott, hogy ajtót nyisson, de az öreg leintette:

– Maradj, majd én fogadom a vendéget. Biztosan az Isten jött el meglátogatni.

Ki is ment, hogy megnézze ki az, de csak egy eltévedt gyermek állt az ajtóban. Megéhezett és kenyeret koldult.

– Te zavarod a nyugalmunkat? Nem érek rá veled foglalkozni, mert várom az Istent – mondta az öregember.

Később ismét kopogtattak, de most a felesége ügyesebb volt, s megelőzte férjét az ajtónyitásban. Nemsokára egy áldott állapotban lévő nőt tessékelt be a szobába. De az öreg mérges lett.

– Te asszony! Nem megmondtam, hogy nem fogadunk vendéget?! Tudod jól, hogy az Istent várjuk vendégségbe!

Már estefelé járt az idő, amikor harmadszor is kopogtattak. Az öregember sietve ment a vendég elé. Az ajtóban egy koldus várakozott, de a gazda őt is elküldte. Szomorúan visszaült az asztalhoz, s egyre várta az Istent. Majd elnyomta a fáradtság és elaludt. Ekkor álmot látott. Magas trónusán az Úristent látta, aki szomorú volt és így beszélt:

– Látod gyermekem, ma nem is egyszer, hanem háromszor látogattalak meg téged. Te azonban mindannyiszor elküldtél… (Katona Béla)

A nap gondolata:

 A hétköznapi ember és a harcos között az az alapvető különbség, hogy a harcos mindenben kihívást lát, míg a hétköznapi ember mindent áldásnak vagy átoknak tekint. (Don Juan)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése