Nagy sokaság volt ott... minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből... hatalmas hangon kiáltottak: "az üdvösség a mi Istenünké... és a Bárányé." (Jel 7,9-10)
A polifónia egy zenei fogalom, szó szerinti jelentése: sok hang. A polifóniában az ének vagy a hangszeres szólamok önállóan mozognak, de együttműködve egy állandó központi téma körül. A zenész-teológus Jeremy Begbie "pünkösdi polifóniáról" beszél, melyben a megfeszített és feltámadt Krisztus a központi téma, aki körül a Szentlélek a sokféle életet egy harmonikus egységbe - a Krisztus testébe - szövi. Ebben az egységben köti össze a Szentlélek az életünket Krisztus szeretetében.
Úgy látom, hogy a Krisztus testében nincsenek szóló énekesek. Nem élhetünk úgy, hogy azt énekeljük: "egyedül csináltam", miközben Krisztus követőjének valljuk magunkat. Rájöhetünk, kik vagyunk, felfedezhetjük saját hangunkat, de az életünk össze van fonódva a többi hívő életével a Krisztus szeretetében. Stanley Jones gyakran mondogatta: "Mindenki, aki Krisztushoz tartozik, egyúttal Krisztus népéhez tartozik."
A pünkösdi történet szemlélteti, mi Isten szándéka a teremtményeivel: sok hang minden nemzetből és kultúrából, együtt énekli az Istent dicsőítő győzelmi éneket (Jel 7,9-17). Szemben a világ rasszizmusával, hazafiaskodásával, előítéleteivel, gyűlölködésével és háborúival, Isten arra hív, hogy Krisztus egyházában egy testként énekeljük az Úr énekét. (Forrás: Csendes Percek)
A nap gondolata:
Krisztus követői mind összetartozunk. James A. Harnish (Florida, USA)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése