Szeretlek…(Zsolt 18:2)
20 éves házassági évfordulón odafordul a feleség a férjhez: Tudod, hogy mikor mondtad utoljára ki, hogy szeretsz? – Igen tudom. Éppen 20 éve. De nem vontam vissza!
Igaz, hogy azt mondja egy Ige a János apostol első levelében, hogy ne szóval szeressünk, hanem cselekedetekkel és valóságosan, de nem árt, ha szóval is ki tudjuk fejezni egymás felé a bennünk lévő szeretetet. Manapság már nem is „divat” azt mondani: szeretlek. Ilyeneket mondunk: nagyon bírlak, bejössz nekem, komállak… Folytassam még? Tudnám, de biztosan te is. Házastársad mikor hallotta utoljára tőled, hogy szereted? Sok házasságnak adna nagy lökéseket, ha ezt gyakrabban elmondanák egymásnak a házastársak és éreztetni is tudnák! Te hogy látod? Ítéld meg magad! (Katona Béla)
A nap gondolata:
A szeretet a hűség csontvelője, a jámborság ütőere, a lelkierő izma, úgyszólván, maga az élet. (Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése