Országunk református gyülekezeteiben presbiteri tisztújítás volt vagy van folyamatban. Ennek kapcsán fel kell tennünk a kérdést, hogy mitől presbiter a presbiter és mitől gondnok a gondnok? Attól, hogy elöljár a hitben. Istenbe vetett bizalom jellemzi, és ez meglátszik életének minden szegmensében. A gyülekezetében – melynek aktív tagja – pedig felismeri a tennivalókat és ismerve saját Istentől kapott ajándékait fáradozik a közösség javára. Fáradozik az Úrért. Önként, jó szívvel, szeretettel. Figyelmes, türelmes, keresi a szolgálat lehetőségeit. Ilyenek a presbitériumok tagjai? Olyanok, akikről azt írhatja Pál, hogy meg kell őket becsülni fáradozásaikért? A fáradozókat és a tenni akarókat támogatni, bíztatni és megbecsülni kell. Ilyen embereket kell választani gyülekezeti elöljárónak. A te gyülekezetedben ez a helyzet?
A nap gondolata:
Az Isten szeretete nem cukros víz, nem ömlengés, hanem erő és alkotás. (Prohászka)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése