Ezek pedig kitartóan részt vettek a… közösségben…(ApCsel 2:42)
Az első gyülekezet tehát ezt ismerte fel, ezt élte meg – közösség és szeretet határok nélkül. Ezért kedvelte őket az egész nép; ezért növekedett naponta a gyülekezet. Ezért nem volt nyűg az egymás életében való részvétel. Mert szerették egymást. Nyitottak egymás irányába. Hogyan épülhet a mai egyház? A mi gyülekezetünk? Ha megjelenik bennünk és közöttünk a SZERETET!
Mit hagyott örökségül tanítványainak Jézus? „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”/Ján.13,35/ Nem csípni, nem fújni, hanem szeretni egymást. Határok nélkül.
Városunkban és bárhol csak és kizárólag így lehet élő egy közösség. Így lehet tele a templom. Szeretve egymást. Amíg ez idebent, és nekünk nem megy, addig semmit ne várjunk a „kintiektől”.
A nyitott Biblia a nyitott fület és a nyitott szívet ma így keresi. Vegyük komolyan! Adja meg Urunk, hogy mától kezdve határtalanul szeressük Őt, és egymást! Mert csak ez vezet az igazi kionóniára, és az ÖRÖK ÉLETRE! (Lovász Krisztián)
A nap gondolata:
Ha szeretjük egymást, nem fogjuk elítélni egymást, vagy rosszat mondani egymásra… nem nyeljük le a másikat, mintha vadállatok lennénk. Nem is ingereljük vagy irigyeljük egymást, és nem hazudunk egymásnak. … ha szeretjük egymást, jók és együttérzők, türelmesek leszünk egymáshoz és megbocsátunk egymásnak, engedelmeskedünk és építjük egymást, zúgolódás nélkül vendégszeretetet nyújtunk egymásnak, bíztatjuk, intjük és vigasztaljuk egymást, imádkozunk egymásért, és egymás terhét hordozzuk. (J. Stott)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése