Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban. (1Tim 4:12)
Pál apostol azt írja Timóteusnak, a fiatal szolgatársának, hogy legyen példa a hívők számára. Elgondolkodtam azon, hogy miért nem azt írta, hogy legyen példa a hitetlen emberek számára. Arra jutottam, hogy több oka is van ennek. Egyfelől nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek (!!) volt problémája Timóteussal. Másfelől a hitetlenek – vagy inkább az a jó, ha így fogalmazok: még nem hívők (mi is így kezdtük) – másképpen gondolkodnak, látnak dolgokat, ők nem értik, ha egy hívő például nem üt vissza, nem szól vissza bizonyos helyzetekben. Igaz, előfordul, hogy magukat hívőnek tartók se értik ezeket a megnyilvánulásokat. Nem is boncolgatnám ezt a témát tovább, de az engem megdöbbentett, és döbbentsen meg téged is, hogy a hívőknek mennyi bajuk van egymással. Ezek szerint nincs bennünk elég szeretet, hogy elhordozzuk egymás gyengeségeit, vagy éppen másmilyenségét, hiszen Timóteusnak a fiatalsága nem tetszett többeknek. Kicsinyesek vagyunk, amikor így vélekedünk egymásról, amikor belekötünk az élő fába is… Ne tegyük! Legyünk jó példák mások előtt, de ne mások tetszését keressük, hanem az Úrét!
A nap gondolata:
Szentlélek nélkül olvasni a Bibliát annyi, mint valaki napsütés nélkül akarná használni a napórát. (Stewart)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése