Keresés ebben a blogban

2012. december 16., vasárnap

2012-12-16

Lábam előtt mécses a Te Igéd, ösvényem világossága. (Zsoltárok 119:105)

Mi, keresztyének az Ige egyházának tartjuk magunkat, vagyis hisszük és
valljuk, hogy a Biblia Isten kijelentése. Ebben a könyvben minden benne van,
amit szükséges tudnunk a bűnbocsánatról, az üdvösségről, Isten evilági és
túlvilági céljairól velünk kapcsolatban. Mind egyénileg, mind közösségileg
fontos számunkra a megújulás. Ez pedig nem önmagunktól, nem saját
elhatározásból, hanem Isten Igéjének hatására következik be. Ehhez persze
olvasni és hallgatni kell az Igét. A közelmúltban olvastam valahol egy
idézetet, mely kissé furcsának tűnő, mégis nagyon igaz dolgot fogalmaz meg:
"A jó gyülekezet olyan, mint egy szép nő, igényes, ápolt, és ha van valami a
fejében, akkor nemcsak utána fordulnak az emberek, hanem meg is akarják
ismerni. Egy olyan közösségben, ahol az Isten Igéje van a középpontban, ott
árad a Krisztus jó illata, és nem nagyon kell reklámozni, mert működik,
ezért az emberek keresik." Egyénileg és gyülekezetileg is az a feladatunk
tehát, hogy Igeközpontú legyen az életünk. Ha pedig ez így van, akkor a
hatás nem marad el. Mindezért pedig egyedül Istené a dicsőség!

A nap gondolata:

A Biblia nem teológiai rendszer, hanem az üdvösség kézikönyve, a gyermek
abc-je és a tudós számára a legmélyebb bölcsesség tárháza. (Spurgeon)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése