Ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet! (Jer 1:9)
Vannak emberek, akiket kifejezetten zavar, hogy Istennek terve van velük,
mert úgy vannak vele, hogy nekem is megvan a tervem a saját életemmel. Igen,
csak az a kérdés, hogy vajon hogy haladnak a mi emberi terveink? Mert
sokszor nem éppen úgy, ahogyan szeretnénk. Vagy még ha meg is valósítjuk
többé-kevésbé emberi terveinket, korántsem biztos, hogy Isten terveivel ezek
összhangban vannak. Ugyanis Istennek JÓ, sőt TÖKÉLETES terve van
mindnyájunkkal. De ehhez arra van szükségünk, hogy félretegyük saját
terveinket, és azt tudjuk mondani, hogy Urunk, bár én ezt és ezt gondoltam,
ez és ez az én tervem, de ha a tied más, akkor legyen az, amit te
elterveztél. Ezt jelenti az engedelmes hívő élet. Vajon hányszor vagyunk
engedetlenek? Hányszor megyünk a saját fejünk, elgondolásaink után? Pedig
Jézus azt mondja nekünk: jöjj és kövess engem! Két választási lehetőségünk
van: igent, vagy nemet mondunk. Nincs harmadik lehetőség. Félig-meddig nem
lehet engedelmeskedni, mert az egyenlő az engedetlenséggel. Választanunk
kell: a saját terveink vagy az Úr terve érdekel bennünket? Melyiket kívánjuk
megvalósítani?
A nap gondolata:
Jellemünket nem a külső körülmények alakítják, hanem imádkozó életünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése