Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! (Zsoltárok 115:1)
Mai Igénk üzenetet így lehet megfogalmazni: Munkáld Isten dicsőségét! Add az Úrnak a dicsőséget, mert Őt illeti! A zsoltáros ezt kéri az Úrtól: Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! Hányan hajszolják ma is a dicsőséget! Van, akiben ez hatalmas hajtóerővel bír: az enyém legyen a dicsőség! Ezért hajtanak, ezért küzdenek. A saját dicsőségért. A hívő ember azonban másképpen gondolkozik. Tudja, hogyha elér valamit az életben, abban nagy része van Istennek, sőt Isten nélkül nem sikerült volna elérni. Éppen ezért lett többek között a reformáció jelmondata a Soli Deo Gloria, vagyis az Egyedül Istené a dicsőség! Mi, reformátusok így szoktuk egymást köszönteni: Áldás, békesség! Erre pedig nemcsak ugyanezt lehet válaszolni, hanem azt is, hogy Istennek dicsőség! Ebben is az Úr dicsőségének munkálása fogalmazódik meg. De felidézhetjük az úri imádság záró sorait is: tied az ország, a hatalom és a dicsőség… Neked a saját dicsőséged, vagy az Úré a fontos? Melyiket munkálod? Nézz szembe őszintén ezekkel a kérdésekkel és élj Isten dicsőségére!
A nap gondolata:
Fontos, hogy Ő lát téged, és ismeri a benned levő vágyat, hogy teljesen az Övé légy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése