Az Úrban bízzál! (Zsoltárok 115:10)
Háromszor hangzik el ez a felszólítás a zsoltárban. Itt és most nekünk is szól. Bennünket is erre biztat az Ige: az Úrban bízzál! Bármiben volt részed tavaly és bármi várjon rád idén, te mindig az Úrban bízz! A Reformátusok Lapja című egyházi folyóiratunk újévi első számában többen is nyilatkoznak az új esztendőről. Az egyik lelkipásztor nyilatkozatát szeretném szó szerint idézni: „Népünk lelkiekben eljutott oda, ahova Izrael a pusztai vándorlás során. Megfáradt, csalódott, és a megígért, áldott jövő helyett csak arra gondol, hogy a jelen életkörülményeit biztosítva lássa. Elégedetlen azzal, amije van, ám nosztalgiával tekint vissza a fogság idejére. A 21. század magyar emberének számtalan csalódásban volt része, mert bizalmát a láthatókba vetette, sorsa jobbra fordulását a világi felsőbbségtől remélte. Az új évben azt várom, hogy a világi megoldásokból kiábrándultak közül egyre többen találnak rá a reménység egyedüli forrására: Jézus Krisztusra. Benne megnyugvásra lelhetünk, és minden nehézségünk ellenére jól megépített úton járhatunk. Ez az út más célt tűz elénk, és rajta haladva magunk is formálódunk, miközben a világot is formáljuk. Így teljesülhet be Isten ígérete: „Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön.” (Ézs 35:7)
Aligha kíván külön magyarázatot ez a remek gondolatsor. Vizsgáld meg saját szíved: te kiben bízol igazán? Emberekre, politikai rendszerekre építed az életed, tőlük várod, hogy jobb lesz majd neked, vagy az egyedüli tökéletesen megbízható hatalmas Istenre? Csak az utóbbi a jó megoldás, minden és mindenki más csalódáshoz vezet…
A nap gondolata:
Mire van szükséged Istenen kívül? Vagy számodra Ő nem elég? (Kempis Tamás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése