Keresés ebben a blogban

2013. április 15., hétfő

2013-04-15

De meghagyok Izraelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg Baál előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg azt. (1Kir 19,18)
Isten a halk, csendes helyen van jelen. Ahol hangoskodás, vihar dúl, ott ne is keressük. Illésnek is a magányában szólalt meg, amikor a külvilágtól el volt szigetelve. A kétségbeesés nem segített Illésen, de Isten tudtára adta, hogy nincs egyedül és bátorodjon meg, neki még feladata van... Sokszor nem is gondoljuk, hogy rajtunk kívül milyen sok gyermeke van az Úrnak. Nem is a mi feladatunk, hogy számolgassuk, hányan is szolgálnak Istennek. Örülnünk kell, hogy többen komolyan veszik az Úr ügyét, nem szabad kicsinyhitűnek lenni, hanem hűséggel kell végeznünk azokat a feladatokat, amelyeket ránk bízott Isten. Nem azt kell néznünk, mennyit fáradoztunk már az Isten országáért, hanem mennyi feladatot nem végeztünk még el, amelyeket ránk bíztak. Nem szabad belefáradnunk, hanem újult erővel induljunk a kijelölt úton. Illés is engedelmeskedett az újbóli isteni hívásnak: elvégezte futását, tisztességgel átadta Elizeusnak a prófétai megbízatást. Bennünket is újabb és újabb feladattal lát el a mi Istenünk a családban, a gyülekezetben és abban a közösségben, amelyben mozgunk. Csak az engedelmes gyermekével tud mit kezdeni az Úr. Legyen ez a mai nap is erőgyűjtés a holnap teendőinek ellátásához. Krisztus Jézus világossága járja át az életünket, vigyük a vigasztalást oda, ahova küldött az Úr. Vegyük tudomásul, nem vagyunk egyedül. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
 Miért van olyan kevés igaz ember? Mert igen kevesen vannak, akik magukat elveszíteni és megfeszíttetni készen lennének.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése