Nekem az olyan böjt tetszik… (Ézsaiás 58:6)
Hogyan böjtöljünk mi, keresztyén emberek? Természetesen a Biblia tanítása szerint. Vagyis tudjunk lemondani valamiről annak érdekében, hogy Istenhez közel kerüljünk. A hívő ember megtalálja a böjtben a lemondás gazdagságát. Mekkora ellentmondásosság feszül ebben a kifejezésben: lemondás gazdagsága. Vagy mégsem ellentmondás ez? Mindenesetre megállapítható, hogy emberi természetünktől, ettől a bűnnel átitatott természettől teljesen idegen a lemondás gondolata. Mi általában nem lemondani akarunk valamiről, hanem megszerezni valamit. Nem a lemondásra való hajlam, hanem a szerzési vágy erős bennünk. Isten mégis a lemondásban rejlő gazdagságot kínálja számunkra és rajtunk múlik, hogy ezzel élünk-e vagy elutasítjuk.
Olvastam egy folyóiratban, hogy valaki azt mondta: a ma emberének igen magas lett az elégedettségi küszöbe. Akármi már nem tesz elégedetté bennünket. Mi a feladata a hívő embernek egy ilyen világban? Lejjebb szállítani az elégedettségi küszöbünket! Bízni és nézni jobban az Örökkévaló Istenre! Az Úr kimunkálja ezt bennünk egyébként, hiszen itt van ez az évek óta tartó gazdasági válság, melynek kárvallottai vagyunk a legtöbben. Egy ilyen időszak átformálja az ember gondolkodását. Tudatosabbá tesz bennünket. És az a jó, ha jelszavunk lesz a tudatosság: a böjtben éppen úgy, mint az élet más területein. Törekedjünk tudatosan élni! Tudatosan keresni és megélni az Isten közelségét!
A nap gondolata:
Ne mondd: Istenre várok! – Isten vár terád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése