Az egyik napon olvastak Mózes könyvéből a nép előtt, és azt találták benne megírva. (Nehémiás 13,1)
Az egyik napon olvastak Mózes könyvéből a nép előtt és azt találták benne… olyan ez, mint egy véletlen, nem de? Olvasgatjuk-olvasgatjuk, aztán szemet szúr benne valami. Felfedezünk benne valami újat. Volt egy olyan ifjúsági bibliaórai élményem, mikor egy már nyugdíjas lelkész elmondta a fiataloknak, hogy ő eddig ezt és ezt nem vette észre az Igében. Majd 50 évig szolgált, tartott ifiórát is, olvasta minden nap a Bibliát s nem veszi észre? Azt találták benne… véletlen? Nem! Már ott volt az azelőtt is. Már lehet, hogy olvasták máskor is. De ne vádoljuk őket felületes „Bibliaolvasással” – inkább tanuljunk tőlük. Mit is lehet?
Az egyik napon – nem volt ünnep, nem volt különösebb ok. Csak úgy! Vajon nem hiányzik ez belőlünk? Reggel előveszem, ha készülök valami komolyabb dologra, akkor előveszem, ha gondom van, akkor előveszem, ha keresek valamit, előveszem. De „csak úgy” inkább más könyvet, újságot olvas az ember. Ezt mintha nem tartanánk méltónak a Bibliához. Azt nem lehet csak úgy olvasni, csak úgy! Mindenféle elvárás, pozitív hátsó szándék nélkül. Pedig lehet! Csak úgy! (Nagy Péter)
A nap gondolata:
Fejedelmi leveleket kétszer, háromszor kell elolvasni az embereknek, mert megfontolva és bölcsen vannak írva. Mennyivel inkább kell az embernek a Bibliát gyakran olvasni, hiszen benne Isten a maga bölcsességét íratta le. (Luther Márton)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése