Templomában mindenki Őt dicsőíti. (Zsoltárok 29:9)
Nem másokat, nem a világot, nem elsősorban a kívülállókat akarja megszólítani Isten ezzel a mondattal, hanem bennünket, akik itt vagyunk. Az első karácsonykor, Betlehem felett is úgy szólt az angyalkar és az első örömüzenet: „Dicsőség mennyben az Istennek.” Majd csak ezt követően hangzott: „Békesség földön az embernek.” A mai Ige erről a helyes sorrendről beszél, amit szem előtt tartva Isten dicsőségét csodálva ölelhetjük magunkhoz ajándékait. Amit a dicsőség Istene elkészített minden Őt szeretőnek. Nagysága, dicsősége így van telve mentő szeretettel, ami az ember számára a legnagyobb ajándék ezen a földön, ami elhozza Isten gyermekeinek békességét, Jézusban. Kálvin János szavaival fejezem be, mely egybecseng mai Igénkkel: „Soli Deo Glória”, azaz „Egyedül Istené a dicsőség.” Legyen ez életünk küldetése: Isten dicsőségére élni! (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Nem mindenki szent, aki templomba jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése