Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére… (ApCsel 3:1)
Valaki azt mondta, hogy az a baj az egyházzal, hogy oda csak rendes emberek járnak. Nem tudom, hogy te hogy látod gyülekezetedet, vagy önmagadat, de én, ha magamra nézek, akkor nem egy rendes embert látok, hanem egy bűnös, de kegyelmet nyert embert. Szerintem ilyen emberek járnak a gyülekezetünkbe is.
Pál apostol is azt írta magáról: a bűnösök közt első vagyok én.
Az a Pál, aki életét tette fel arra, hogy Krisztust minél többekkel megismertesse és áldások sokasága volt tanítványi életén ezt le tudta írni? Igen! Még pedig nem múlt időben, hogy az első voltam, hanem jelen időben: a bűnösök között az első vagyok én. Mintha ezzel azt fejezné ki: Tudom, hogy ki vagyok, tudom, hogy naponta követek el bűnöket, tudom, hogy nem vagyok emberi szemszögből jó ember, tudom, hogy megváltott, kegyelmet nyert bűnös vagyok. Mi is legyünk ezzel tisztában! Ha sikerül, akkor gyülekezeteink nyitott, személyválogatástól mentes, lelkileg építő, másokat Krisztushoz vonzó közösségek lesznek. Rajtad is múlik, hogy így legyen! Dolgozz rajta, hogy rajtad ne múljon!
A nap gondolata:
A valóságos imádság nem más, mint elszakadni mindentől, ami nem Isten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése