Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. (Zsoltárok 32:2)
Nézzük meg, hogy Isten milyen konkrét üzenettel keres bennünket a boldogság kapcsán. Igénk azt mondja: Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Mit állít ezzel a zsoltáros? Azt, hogy boldog a bűnbocsánatot nyert ember. De miért lenne boldog? – kérdezhetjük. Nos, azért, mert akinek a bűnei nincsenek megbocsátva Isten által, az még hordozza, cipeli a lelkében, míg, aki már elmondhatja magáról, hogy Neki Isten minden bűnét megbocsátotta, az lelkileg megtisztulva, bűnterheket nem cipelve, azok alatt nem roskadozva élheti az életét.
Hogy ezt egy kicsit jobban értsük, fontos tudnunk, hogy mi a bűn. Igaz, sokan hiszik, hogy ők nem bűnösök. Pedig minden ember az. Isten előtt. A bűn tehát engedetlenség Isten iránt, céltévesztés az Úr velünk való terveihez képest. Honnan tudhatjuk, hogy mi a bűn, hogy mi számít Isten előtt vétkezésnek? Isten kijelentése, a Biblia alapján. Többek között ezért is szükséges ismerni a Bibliát, olvasni azt napi rendszerességgel, mert abban Isten kijelentett mindent, ami ránk nézve fontos, amit tudnunk kell Róla, velünk kapcsolatos terveiről, földi és örökkévaló létünkről… Ugye nem azok közé tartozol, akik letagadják bűnös voltukat? Akkor ugyanis nem engeded, hogy Isten segítsen rajtad…
A nap gondolata:
Aki a kis bűnöket nem kerüli el, nagyobbakba esik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése