Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek! (Tit 2: 11)
Megjelent. Múlt időben. Már akkor, amikor mi még bűnösök voltunk. Isten elküldte az Ő egyszülöttjét erre a földre. Ezt nem nekünk kell megoldanunk. Megoldotta Isten. Nem a mi gondunk. Ő gondoskodott rólunk. Hogy ne maradjunk bűneinkben, eljött hozzánk az Üdvözítő Jézus Krisztus testben.
Ez a tény teszi minősítetté az adventi időt.
Ez a kegyelmi állapot kötelez is bennünket: másként kell az adventet megélnünk, mint a hitetleneknek. Krisztus nem azt hagyta ránk, hogy a születésnapjára eszeveszett vásárlással készüljünk, hanem azt, hogy bizonyságot tegyünk Róla az emberek előtt.
Minősített idő az advent, a bizonyságtétel alkalmas ideje. Hiszen nemcsak nekünk, hívőknek jelent meg az Isten üdvözítő kegyelme, hanem minden embernek.
Kiktől fogják megtudni azok, akik még nem hallották ezt? Tőlünk, akik kegyelmi állapotban élő keresztyének vagyunk.
Attól lesz igazán minősített idő az életünkben a mostani advent, hogy ha el tudjuk mondani legalább egy embernek, hogy Krisztus várásban élünk. Másképp ünnepelünk, másképp készülünk, de nem különülünk el, hanem elmondjuk mindenkinek: részük lehet benne! A szomszédasszonynak a lépcsőházban, a barátnőnknek sütemény receptek cseréje közben, a családunknak a csillogó-villogó számtalan áruházi kínálat közben, az ismerősöknek ajtódíszítés közben: e kegyelemben mindenkinek része lehet, aki elfogadja Urának Jézus Krisztust, akinek a születésnapjára készülünk. (P.Tóthné Szakács Zita)
A nap gondolata:
Jó az, ha a gyermeknek minden gondolatát lesik, és még ki sem mondta, máris minden óhaja teljesül? Véleményem szerint nem. A gyermek, akinek nincs módja szívből vágyakozni valami után, mert mindent megkap, mielőtt a kívánság határozott formát öltene benne, nem ismeri meg azt a tiszta örömet, amit az ajándék jelent, és igazán értékelni sem lesz képes a tárgyakat, amelyek körülveszik őt. (Ranschburg Jenő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése