Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. (Zsoltárok 84:2-3)
Minden ember szokott sóvárogni, vágyakozni valami vagy valaki után. A gyermekek könnyen sóvárognak egy-egy óhajtott játék után, a fiatalok talán szerelmük után, a felnőttek pedig megvásárolható dolgok vagy éppen társ, gyermek, családi béke, jobb megélhetés és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi után. Alapigénk szerzője is sóvárgásának ad hangot. Az ő sóvárgása azonban nem az előbb elsorolt dolgok iránt történik. A zsoltáros Isten háza iránt sóvárog. Lehet sóvárogni a templom iránt? – kérdezhetjük nem kis meglepődéssel. Igen, lehet. Egyértelműen lehet. De mikor, hogyan és miért?
Azt gondolom, hogy az az ember szokott sóvárogni a templom iránt, aki ott valami olyanban részesül, amiben máshol nem igazán. Mert milyen hely a templom, mit kaphat, mit nyerhet az Isten házába ellátogató ember? Nos, vannak templomok, melyeket turistaként meglátogatni is nagy élmény, de alapjában véve nem ez a célja a templomoknak. Egyiknek sem. Legyen egy templom díszes, nagy látványosságot nyújtó, vagy rendelkezzen egészen egyszerű, egyszínű falakkal, a templomoknak nem az az alaprendeltetése, hogy megcsodáljuk falait, hogy rácsodálkozzunk, mint nagyszerű építészeti remekműre. Nem, ettől sokkal többet szánt és szán Isten a templom épületének. A templom ékessége az a közösség, mely benne van időről időre és kifejezi tiszteletét Isten irányába, vagy dicsőíti, magasztalja, keresi az Urat. Megtapasztalja Isten jelenlétét, áldásait, útmutatását, erejét, vezetését. Meggyőződésem szerint a zsoltáros ezért vágyakozott a templomba. Nem az épület vonzotta, hanem az, ami benne megélhető, ami lelkileg javára van. Talán hosszabb-rövidebb ideig nem tudott templomba menni a zsoltár szerzője és bár le lehet szokni a templomba járásról, ha nincs különösebben sok köze valakinek az Úrhoz és a gyülekezethez, de aki élő kapcsolatot ápol az Úrral, annak hiányzik az istentiszteletek áldása, lelki élménye, az Ige üzenete.
A nap gondolata:
Fordítson sok gondot a saját hitéletére az, aki a más hitéletén akar dolgozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése