Micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél (Zsoltárok 8:5-7)
Ki vagyok én? Érdemes tisztáznunk ezt a kérdést. Ki vagyok én és mire hivatott az életem? Nem tudom, hogy hány ember teszi fel ezt a kérdést saját magának, pedig érdemes rajta elgondolkodni. Csak a véletlennek köszönhető, hogy itt vagyok e Földön? Csak pár év, vagy évtized az élet, és ha meghalok, akkor mindennek vége? Vagy Valaki megteremtett, létre szólított és célja van velem? Netán olyan hosszú távú a velem való célja, hogy az még a halálnál is tovább mutat? Igen, a Biblia azt mondja, hogy az ember Isten teremtménye, akivel konkrét, személyes céljai vannak az Úrnak. Sőt, akinek örök életet szán, de csakis a beleegyezésével, azaz döntésünket tiszteletben tartja az Úr, akár mellette, akár ellene döntünk. Persze belülről fakadó döntéseink mindegyikének következménye van. Akár Isten mellett, akár ellene döntünk, a következményekkel számolnunk kell. Az ember Isten teremtménye, aki rendeltetését csak az Úrral való személyes kapcsolat által találhatja meg. Boldog vagy, ha ismered életed felülről rendelt célját…
A nap gondolata:
Az az ember, akinek szívében Krisztus lakozik a hit által, Istentől mindent ajándékképpen fogad el, mindent áldozatképpen visszaad Neki. (Ravasz László)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése