2014-05-01

Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! (Mt 14:27) A viharos tengeren, a hánykódó hajón küszködő és félelmet átélő tanítványok hallják ezt a mondatot. Ráadásul attól, akit kísértetnek hisznek, pedig nem más, mint Mesterük, az Úr Jézus közeledik feléjük a vízen járva. Jézus bennünket is lát viharaink idején is. Látja küzdelmeinket olyankor is, amikor a hullámok átcsapnak fejünk fölött. De nemcsak látja mindezt, hanem jön, hogy segítsen. Jön felénk lehetetlent nem ismerve és először biztat. Szavának hatalma, megnyugtató ereje van. Téged ki és hogyan szokott megnyugtatni? Észrevesszük az Urat mindig, ahogyan segítő módon hozzánk szól? Meghalljuk szavát, amikor bátorít, és félelmünket el akarja venni? Te ismered saját életedet, meg az Úr. Ha viharban vagy, a legbölcsebb Jézust kérni és várni, hogy segítsen. Bízz benne! Ő nem ismert lehetetlent akkor, amikor a tanítványokon kellett segíteni a viharos tengeren, de akkor sem, amikor bűneink büntetését vette magára értünk és helyettünk. Tekints rá és ne félj semmitől! Ő meg tud tartani téged a legnehezebb helyzetekben is… A nap gondolata:  Senki sem ismeri önmagát, mielőtt próbára nem tétetett.(Franz Werfel)