Keresés ebben a blogban

2014. május 21., szerda

2014-05-21

Legyetek békességszerzők.
„Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni" (Mt 5,9)
Nemcsak az a célunk, hogy tanítvánnyá legyünk, hanem, hogy tanítvánnyá tegyünk másokat is Isten segítségével. Hogy békességszerzők legyünk Isten és ember, ember és ember között. Ez a küldetés célja.
Fontos kérdés: hogyan kezdjünk hozzá a békességszerzéshez?
Első lépés az, hogy béküljünk meg Istennel. E nélkül senkinek nem lehet békessége, s e nélkül senki nem tud szolgálni békességben és örömmel az Istennek.
Lehet, hogy sokan azt mondják, hogy nem vagyok én haragban az Istennel, de nem is beszélnek vele. Ma reggel beszéltél Istennel? Megvártad a válaszát? Beszélt hozzád az Isten? Csak egy kicsit, egy mondatnyit, egy gondolatnyit, valamit, ami megérintett!
A második lépés, hogy béküljünk meg végre önmagunkkal is. Legtöbben nem ismerik el, hogy saját maguk a legnagyobb problémájuk. Azt mondják, hogy bajom van a feleségemmel, a férjemmel, a gyerekeimmel, a főnökömmel, a beosztottammal, az osztálytársammal, az anyósommal, a szomszédommal, de önmagammal...?!  Valóban a másik ember a gond? Sok ember nem tud békességben élni önmagával. Nem békül ki a helyzetével, a külsejével, a lelkületével, a családjával, a származásával, az anyagi helyzetével, az egészségi állapotával. Viták és veszekedések után hányszor gyűlöljük saját magunkat, hogy már megint nem tudtunk kedvesen, szelíden válaszolni. Egy kamasz srác mondta: nézz rám, hogy nézek ki?! Tele van az arcom és a lelkem pattanássokkal! Ki szerethet így engem?! Olyan jó tudni azt, hogy az Isten úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Külső és belső tulajdonságunkkal együtt. Aki megbékélt az Istennel, az meg tud békülni saját magával is.
Végül, aki megbékélt az Istennel és önmagával, az tud békességben élni másokkal is. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
 Nem véletlenül tanácsolják nekünk: „Bocsáss meg az ellened vétkezőknek!" Csak így maradhatunk egészségesek és boldogok. A meg nem bocsátás az egyik legfőbb betegségkiváltó ok, hiszen a savanyú gondolatok a testet emésztik. (Andrew Matthews)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése