2015-07-17

Kegyelem Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. (Rm 6,23) Amikor erőből, görcsösen, élet-halál fontossággal akarunk valamit, az rendszerint nem jön össze. Azt a megvalósulást érezzük kegyelmi állapotnak, mikor elengedtük a görcsös akarást, feladtuk saját küzdelmünket, bűntudatunkat, félelmünket, kétségbeesésünket, és elfogadtuk azt, ami nem sikerült. A kegyelem azért kegyelem, mert tőlünk függetlenül jön, semmivel sem befolyásolható, nem mi kontrolláljuk. Mi csak megkapjuk. Mindenki világosan megérzi, amikor a kegyelem megérinti, mert az annyira nagyszerű érzés. Egy bársonyos érintés, mint amikor a langyos szél megérinti az arcodat és a csend körülölel. Valamiféle megváltás, amely könnyűvé tesz, amitől a dolgok hirtelen olyan egyszerűvé válnak. Akkor jön, amikor nem is számítasz rá. Megvigasztal, megsimogat. Egy mély megnyugvás, amely abban az érzésben teljesedik ki, hogy „minden rendben van". A kegyelem állapota nem csak azokra a kivételes pillanatokra korlátozódik, amikor „kézzelfoghatóan" megtapasztaljuk Isten jelenlétét. A kegyelem állapota magában foglalja azt az érzést is, hogy szükségünk van Isten szeretetére. Legyünk alázatosak a kegyelemmel szemben, minden idegszálunkkal kívánjuk az Istent! (Prókai Árpád) A nap gondolata: Ifjabb koromban túlságosan sokat adtam az emberi tanításokra... de végül eljutottam oda, Isten Igéjének és Szentlelkének a vezetésével, hogy meglássam, e dolgokat félre kell állítanom, és Isten tanítását közvetlenül az Ő Igéjéből megismernem. (Zwing)