Keresés ebben a blogban

2015. július 16., csütörtök

2015-07-16

Van bennem szeretet?

Ha szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok… A szeretet soha el nem fogy. (1Kor 13,1-13)
Mindnyájan olvastuk, hallottuk már Pál Szeretethimnuszát. Gyönyörű és páratlan alkotás, melyben Isten üzen felénk Pál apostol által. Minden gondolatáról hosszan lehetne elmélkedni, de most csak erre a két sorra figyeljünk. Tulajdonképpen születésünk pillanatában már belepottyanunk ebbe a csodálatos és megfoghatatlan állapotba. Egy gyermek születése olyan, mint egy szeretetbomba. A környezete túláradó örömmel fogadja. Még a legzordabb ember is felenged és legalább a szíve mélyén elmosolyodik, amikor egy pici babát lát. Aztán telnek-múlnak a napok, hónapok, évek. A gyerekek szeretetet kapnak és adnak. Akár bevalljuk akár nem, az életünk mozgatórugójává válik a szeretet. Sírunk, toporzékolunk, ha nem kapunk belőle eleget, később megtanuljuk, hogy nem csak kapni, adni is kell, és ez a körforgás életünk részévé válik. A magányos ember a szeretet hiányától szenved. Adna, de nincs kinek, kapna, de nincs kitől. Tele vagyunk lendülettel, tettrekészséggel, tervekkel, dolgozunk, tanulunk fáradhatatlanul, ha tudjuk, hogy ezzel hozzátartozóinknak, barátainknak vagy akár csak embertársainknak örömet szerezhetünk és kivívhatjuk elismerésüket. Persze a pénz is fontos, de lássuk be: az önmagában semmit sem érne, az csak eszköz az örömszerzéshez. Aztán lassan megöregszünk. Ki hallott már olyat, hogy az öregeknek nincs szükségük szeretetre, vagy az öregek már nem tudnak szeretni?! Minden kis szeretetmorzsát összecsipegetnek, ők már tudják, mennyire fontos nem eltékozolni ezeket a javakat! Persze vannak embertársaink, kicsik, nagyok, idősek, fiatalok, akik elfásult arccal járnak közöttünk, szenvednek: elvonási tüneteik vannak. Vegyük észre őket, adjunk szeretetet. Elég egy mosoly, egy jó szó, egy érdeklődő kérdés, egy meghallgatás. Minden eszköz rendelkezésünkre áll, mert Isten élő lelket lehelt belénk, képmására teremtett bennünket, Ő maga pedig a TÖKÉLETES SZERETET.         (Prókai Árpád

A nap gondolata:

Benned, észrevette-e, felismerte-e már valaki Jézus arcát, jellemét? – Az emberek körülötted Jézust szeretnék látni. Látni szeretnék Jézust.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése