2015-10-15

Értelmes szív Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között… (1Kir 3,9) Mesékben sokszor olvassuk, hogy a főszereplőt hőstetteiért megjutalmazzák. Azt mondják neki: kívánj, amit akarsz, megkapod! A mesékhez hasonló történt Salamon királlyal is, álmában. Kérhetett volna egy óriás birodalmat, de Ő nem kért birodalmat. Kérhetett volna hosszú életet, de nem kért. Kérhetett volna kincseket, de nem kért. Érdekes kérése volt Salamonnak: értelmes szívet kért! Figyelemre méltó sajátossága van e kérdésnek. Látszólag egy kérése volt Salamonnak, egyet kért: szívet. De valójában mégis kettőt: értelmet és szívet! A szív a tárgy, az értelem a jelző. Ez azt jelenti, hogy bár mind a kettő lényeges, fontos, a hangsúly mégis a szíven van. Nem a véletlen műve ez a megfogalmazás! Az a tudatos és célzatos bölcsesség rejlik benne, hogy az emberben a legfőbb a szív. Az embernek előbb érző szíve legyen, s csak azután esze, értelme. Salamon király lelki javakat kért, nem anyagiakat. Képességeket, adottságokat, nem kész tényeket. Egy mesében a bölcs apa megkérdi még bölcsebb fiától: mit adjak? Földet vagy búzát? - Földet, ami termi a búzát! Vizet vagy forrást? - Forrást, mely ontja a vizeit. Kész hírnevet, dicsőséget, vagy tudást? - Tudást, amivel megszerzem a hírnevet! Boldogságot vagy képességeket? - Képességeket ahhoz, hogy boldog lehessek! (Prókai Árpád) A nap gondolata: Isten először azt mondta Illésnek: "Eredj, rejtőzzél el" és csak ezután mondta. "Eredj, mutatkozzál".