Keresés ebben a blogban

2016. február 21., vasárnap

2016-02-21

 A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2)
Az igeszakaszunkban szereplő lakodalom különös momentuma, hogy meghívták Jézust. Jézus egy lakodalomban? Talán vannak, akik meg is lepődnek a gondolaton. Pedig nem kellene. Igenis döntő kérdés: meghívjuk-e Jézust életünk eseményei kapcsán? Kérjük-e, hogy velünk örüljön? Akarjuk-e vele megosztani az örömeinket? Hívjuk-e a bánat, a szenvedés idején? Bárhogyan alakul az életünk, hívhatjuk Őt. Rajtunk múlik.
Egyik énekünk olyan szépen fogalmaz: Ó, Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz. Ez az ének is kifejezi, hogy Jézus szeretne részese lenni életünknek. Ha engedjük, ha hívjuk, ha kérjük.
Gondold végig: legutóbb milyen nagy öröm ért téged? Hívtad Jézust? Szóltál neki, hogy legyen jelen, vagy elfelejtkeztél róla?

A nap gondolata:

Krisztus eledele az volt, hogy az Atya akaratát cselekedje, tekintet nélkül arra, hogy ezért korona vagy kereszt várt-e Rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése