2016-02-20

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2) Egy lakodalmas jelenet áll előttünk. Kána városában fontos esemény történik: két fiatal összeköti az életét. Kimondják a holtomiglant, holtodiglant egymás számára. Két fiatal egymásra találása ma is nagy esemény. Igaz, mintha a varázs megkopott volna a korábbi évtizedekhez képest is e témában. Ha már házasságkötés, egy kicsit a házasságról is hadd szóljak. Illetve nem is én, hanem valaki, aki sok házasságot és családi életet lát nap mint nap munkájánál fogva: „Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak! A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az Isten előtti fogadalom könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel." Böjte Csaba szavai ezek. Mély és igaz gondolatok. Minden házasságban élőnek vagy az arra készülőknek megfontolandó. Ha házas vagy, gondold végig e sorokat. Ha nem vagy házas küldd el valakinek, akiről úgy gondolod, hogy hasznára lenne! A nap gondolata:  Jó házastárs az, aki jobbá teszi a másikat.