2016-04-27

„Ímé, boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat. Jóbnak tűrését hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes." (Jakab 5,11) Nem kell abba a hibába esni, hogy mindent megmagyarázunk. Isten akarata nem egy olyan háló, amelyiken nincs lyuk. Isten akarata a rossz időkben bizalmat kér, a bizalom megalkotja bennünk a türelmet. Jób története végén kiderül, hogy Isten megmagyarázhatatlan szeretettel veszi őt körül. Ha egyedül is volt, Isten végig ott volt mellette. Ha vitázott is, ezt az Istennel tette. Ez a jelenlét a lényeg. Jób nem értette, mégis egyfolytában Isten erőterében akart maradni. Lehet, hogy vannak olyan pillanatok, amikor csak a keresztre tudunk nézni, és nem értjük. Egyébként az életünk legtöbb dolgát, anélkül hogy ezt észrevennénk, valójában nem értjük, és nem is vagyunk képesek az eszünkkel követni. Azokban a percekben, amikor elejtjük az értelem mankóját, érdemes Istent kivárni. Érdemes Krisztusra nézni, aki ártatlanként végképp nem tudta tudatának követésével megérteni azt, ami vele történik, de hagyta magát. Az Isten cselekedett vele. Jób tűrése ezt jelenti. Ez a türelem hosszú távon jó gyümölcsöt terem. (F.Á.) A nap gondolata: Isten nem azt kívánja tőled, hogy érzéseidet vizsgáld, hanem hogy bízzál az Ő szavában. (Conkey)