Olyan időket élünk, amikor általánosságban véve elmondható, hogy biztonságérzetünk megrogyott. A terrorizmus térnyerésének köszönhetően a félelem szikrája mindannyiunk szívében gyökeret vert. Utazásainkat kétszer meggondoljuk; ha szeretteink indulnak vagy élnek tőlünk távol, hatványozottan erősebben féltjük őket. A robbantások és öngyilkos merényletek híreitől lángoló világra minden erőltetés nélkül igaz megfogalmazások: hirtelen fölrettenés; viharként rád törnek a bűnösök. És az sem feltétlenül bátorítja az embert, amikor ezt halljuk: nem szabad félni, hiszen éppen ez a cél, a félelemkeltés. Ez az újfajta félelem azért ijesztő, mert nem tudjuk, kikkel állunk szemben, nem látunk konkrét arcokat, minden idegen „gyanús", nincsenek konkrét helyszínek, a fenyegetések nagyon általánosítva szólítanak meg mindenkit.
Az Úrban bízó ember azonban nagyon is konkrét helyről kapja a biztatást ebben a történelmi helyzetben is. Személyesen megszólítva, nevünkön szólítva, tudhatjuk: hozzánk szól. Tudhatjuk azt is, kitől, hiszen Alkotónk nem rejtőzik, felfedi kilétét, mindig látható a „Vagyok".
Emberektől való félelem helyett az Úrban való bizalom formáljon belülről! Féld az Urat, hűséggel kitartva nevének követésében. Emberek ártalma nem lehet üdvösséged ellenére; ha azonban a gonosz erejétől megrettenve megtagadod hitedet, ki fogja lelkedet megmenteni az ítélet napján? /Gyallai Henrietta/
A nap gondolata:
Rövidlátó hitetlenség tudja csak a veszélyt és a szükséget látni, a hívő lélek nyitott szeme látja az őrző angyalt és isteni segítséget. (Filius)
|
Ez a blog Katona Béla református lelkész és csapatának üzeneteit tartalmazta. Az utolsó Napi Igés üzenet 2020. július 24-én jelent meg
Keresés ebben a blogban
2016. augusztus 16., kedd
2016-08-16
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése