2016-08-15

„De ha nem tenné is…" (Dániel 3,18) A Dániel könyvében szereplő három barát története a tüzes kemence látványával a feltétel nélkül szeretet örökérvényű példáját állítja elénk. A babiloni király által felállíttatott aranyszobor tiszteletét parancsra sem vállaló, hithű férfiak a tüzes kemence rettentésével is szembe nézve inkább az Úr tiszteletét, hitük hűségét választották. Hitüket nem kötik azonnali csodához, nem szabnak feltételeket Isten felé, hogy amennyiben az Úr a babiloni királyt megszégyeníti, őket pedig mindenki szeme láttára kimenti, abban az esetben megmaradnak az Úr követésében. Ha nem tenné is, akkor is az Urat tiszteljük – mondják ebben a kockázatos helyzetben. Feleletük példa a feltétel nélküli szeretetre. Emberi viszonylataink tekintetében leginkább a szülő-gyermek kapcsolat tapasztalatában láthatjuk a szeretetnek ezt a formáját megvalósulni. Talán itt hangzik el legritkábban a mondat: szeretlek, ha… Ideális esetben egy szülő sem képes megtagadni gyermekét, csak azért, mert akarata ellenére dönt, és fordítva: ideális esetben egyetlen gyermek sem fordít hátat szülőjének csak azért, mert nem kap meg valami elvárása szerint valót.   Bármennyire is tudjuk azonban, hogy a legtisztább és legértékesebb szeretet a feltétel nélküli, az Istennel való kapcsolatunkat mégis egy kívánságlistára épülő érdekkapcsolattá degradáljuk. Amikor már eszünkbe sem jut, hogy mi mit szolgálhatnánk Isten országáért, csak az áldások bezsebelése lebeg a szemünk előtt. Amikor nem szívből keressük Isten közelségét, hanem csak érdekektől indíttatva. Veszélyes az efféle hitbeli kötődés, könnyen csapdába ejthet, tévútra vezetheti gondolkodásunkat: hátat fordítottam Istennek, mert nem gyógyította meg a szerettemet. Nem jótevő automata az istenhit.  Gazdagodjunk a három ószövetségi barát hűségében, és jusson eszünkbe a Gecsemáné-kert engedelmessége, a keserű pohár fájdalmáig menő engedelmesség, a keresztfáig menő engedelmesség, a feltétel nélküli szeretet legnagyobb példája! /Gyallai Henrietta/ A nap gondolata: Az engedelmesség elveszíti értékét, ha nem szívesen gyakoroljuk.