2016-09-05

Szigor féltő szeretettel „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot." /Máté 9,13/ Jézus tudta, hogy melyik ember szívében mi lakozik. Így választotta ki tanítványnak Mátét is, aki hűen követte őt, befogadta a házába, és nagy vendégséget szervezett az érdeklődőknek, korábbi barátainak, a farizeusoknak, Jézusnak és tanítványainak. Ennél az asztaltársaságnál informális beszélgetés alakult ki, ahol a magukat igaznak tartó farizeusok kérdőre vonták Jézust, miért vállal asztalközösséget az általuk megvetett bűnösökkel? Jézus belelát a kérdést feltevők szívébe, gonoszkodásukba, és nyíltan a bűnösök mellé áll, akiknek lelki gyógyulásra van szükségük. Itt látjuk meg igazán Jézus irgalmasságát, hogy nem veti el azokat, akikről az emberek már lemondtak. Igen, a féltő szeretet beszél belőle, de ugyanakkor elítéli a bűnt, a bűnöst pedig oltalmába veszi. Neki nem az tetszik, aki hamis áldozatot mutat be, színből imádkozik, hangzatos szavakat használ, a Biblia ismeretére hivatkozik, és közben nem hajol le a nyomorulthoz, hanem hagyja elveszni. Jézus megítél, és ugyanakkor fel is emel. Máté ezt észreveszi Jézusban, és szavára elhagyja régi életmódját, mindenét otthagyja a vámszedő asztalon, utána követi a Mestert. Aki magát igaznak tartja, azzal Jézus nem tud mit kezdeni, csak akkor, ha magát megalázza és hátat fordít korábbi életmódjának. (Horváth Csaba) A nap gondolata: Aki úgy áll az ítélőszék elé, hogy a védelmet maga látja el, mentegeti magát, ártatlanságát hangoztatja és ezért felmentést vár, - annak érdekében a nagy ügyvéd nem szólhat semmit.