2017-06-04

Mivel a sokaság miatt nem fértek a közelébe, megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt, és nyílást vágva leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. (Mk 2:4) Merészek és állhatatosak, akik viszik ezt a beteg embert. Éppen ilyen merész volt a Reformáció 500 évvel ezelőtt. Kibontották a régi egyház tetejét. Igazán nagy merészség és állhatatosság kellett hozzá.  De nagyon gyógyulni akartak, akik érezték a reménytelenséget az Isten nélküli Egyház megátalkodottságát, hatalomvágyát, hitetlenségét, és béna cselekvésképtelenségét. A cselekvő segítők nem tétováznak, nem gondolják azt, hogy nincs más lehetőség, mert aki érzi a bajt, annak a hite is megnő, és ez Jézus számára is nagyon fontos üzenet az ember felől. Azt hiszem, amíg a kettő nem ér össze nincs igazi gyógyulás, mert a szenvedőnek vagy szenvedőknek, Jézus előtt van a helye. Ma is ez a támpont, ettől az elszántságtól rettennek meg a farizeusok, a kishitűek. Félnek, hogy oda-vissza működik a dolog, hogy az üres törvényeskedésnek nincs értelme, nincs súlya. A testi betegség gyógyulását megindítják a lélek gyógyító csatornái és a lelki betegségek gyógyulása is meglátszik a testen. Jézus valóban Isten helyébe lép, amikor gyógyít, bűnöket bocsát meg, de Őt erre fel is hatalmazza az Atya. Ha akadályokba is ütközünk a gyógyulás útján, de hitünk már tudja, merre tartunk, nincs, aki az utunkba állhatna. Harcolunk vagy feladjuk: ez a kérdés. Ez nem fejben, hanem hitben dől el. Higgy benne, hogy lesz segítség és segítővé lehetsz, mert nem vagyunk egyedül az úton. Mindig vannak betegek, elesettek, de mindig vannak segítők is. Az Áldott orvos pedig vár Ránk. „Neked mondom, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza", békességgel, gyógyultan, hogy álmélkodjon ez a világ és ezt mondják: „Ilyet még soha sem láttunk". (Angyalosy Zsoltné) A nap gondolata: Mindene megvan annak, akivel Ő van. Az Úrban biztonság és ellátottság van. Mindig megadja, amire szükséged van.