2017-06-22

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. (Zsoltárok 46:2) Aki hitből ki tud mondani egy ilyen mondatot, az bizonyságot tesz arról, hogy kinek látja az Urat. Egy csodálatos bizonyságtétel ez, mely nyilvánvalóan megtapasztaláson alapul. Isten oltalom, erősség, biztos segítség. Vajon mi is ilyennek látjuk? A 91. zsoltárban is hasonlóval találkozunk. A számunkra ismeretlen, mert meg nem nevezett szerző így fogalmaz: „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!" Ennek a zsoltárnak az a címe, hogy Erős vár a mi Istenünk. Ez a rövid mondat megegyezik az evangélikusok köszönésével. Nagyon kifejező megállapítás ez. Egy tény van benne leszögezve. Isten olyan, mint egy erős vár. Biztosan láttunk már mindnyájan várat, vagy jártunk már várban. Mi jellemző a várakra? Hatalmas építmények, védelmi célból emelt erődítmények. A belül tartózkodónak komoly védettséget nyújtott. Azt, hogy Isten ilyen oltalom és védettség, megerősíti egy régi szép ének. Nekem sokszor eszembe jut, mióta ismerem és előfordul, hogy azon kapom magam, hogy ezt dúdolgatom: Isten hord karjain, ne csüggedj el, Védelme biztató, jöjj, ismerd fel! Hatalmas karjain magához von, Nem árthat semmi sem, Ő oltalom. Ref: Kézen fog Isten és vigyáz reád, Szeret, mint gyermekét, hisz Ő Atyád, Hitben e szent tudat, sziklaszilárd, Hűsége megmarad próbákon át. Isten hord karjain magányodban, Meghallgat könnyező fohászodban. Ha a sok gond alatt megfáradt vagy, Felvidít hű Urad, bízd rá magad! Isten hord karjain ínségedben, Elmúló életed sok terhében, Megáll az Ő szava, vissza nem tér, Fogadd be benned is örökké él. A nap gondolata: Minden egyes helyzetben döntést kell hoznod: engeded, hogy a félelem uraljon, vagy hiszel és vállalod kockázatot, mert tudod, van egy Istened, aki szeret téged.