Keresés ebben a blogban

2017. augusztus 29., kedd

2017-08-29

Meddig szolgáljunk?

Mert ki a nagyobb? Az, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? Ugye az, aki asztalnál ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál. (Lk 22,27)
Meddig szolgáljunk? Vajon van-e a keresztyén életnek olyan időszaka, amikor félrevonulhatunk, amikor a szolgálattól nyugdíjba mehetünk? Bizony ilyen nincsen. Emberi dolgokat abba lehet hagyni. Bizonyos földi szolgálatokból nyugdíjba lehet menni, de Isten szolgálatát nem hagyhatjuk abba soha, Istennek mindaddig szolgálnunk kell, amíg csak élünk.
„Légy hű mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját." (Jel 2,10)

Gerjeszd fel igédnek szerelmét lelkünkben,
Szentlélek Istennek szentségét szívünkben;
Adj igaz értelmet bőséggel elménkben,
Téged szolgálhassunk e földön éltünkben. (Református Énekeskönyv 197. dicséret 3. vers)
(Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Nekünk az az elképzelésünk, hogy a szolgálatra elhívott ember más emberektől eltérően, különleges életformára is el van híva. Jézus Krisztus szerint arra van elhíva, hogy mások "lábtörlője" legyen; szellemi vezetőjük, de sohasem felettesük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése