Az élet viharai
„Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti." (ApCsel 27,10)
Pál nagyon bölcs ember. Nem csak az Isten dolgaiban, hanem az élet dolgaiban is. Látja, hogy nem kellene tovább hajózni. Veszélyes a rakományra éppen úgy, mint az emberek életére. Biztos benne, hogy nem hallgatnak rá, mégis el kell mondania. Milyen jól ismerjük ezt az érzést. El kell mondanunk egy intést, egy bölcsességet, egy imát akkor is, ha tudjuk, hogy nem hallgat meg senki. Mert ebben a földi életben annyi fontosabbnak tűnő dolog van, rakomány, haszon, idő, költségek, mint ebben a történetben, mint mindannyiunk történetében. A „belső figyelmeztetés" szorul háttérbe. Mennyi fájdalmat és keserűséget, betegséget, gyászt, kísértést elhagyhatnánk, ha tudnánk figyelni a szívünk és hitünk szavára. Hogyan foglalhatnánk össze Pál és a vele lévők élethelyzetét, akár magunkra vonatkoztatva is? Válságok és veszedelmek vannak jelen napjainkban. Sokszor nem mi befolyásoljuk, hanem a helyzet, más emberek kapkodása, kapzsisága, vagy éppen tehetetlensége, vagy éppen az időjárás! Aminek egyre nagyobb jelentősége van a mindennapjainkban. De ezek mind csak kényszerítő tényezők. A szélvihar Pálék esetében az, ami magával ragadta a hajót, ezzel szemben egyszer csak megszűnik az emberi tudomány, csak a horgonyt tudják leengedni. A keresztyén szimbolikában a horgony Krisztusra utal. Belé és mellé horgonyozni, amikor tombolnak az elemek, amikor az élet viharai tépnek, és szaggatnak. Mellette lenni, mellettünk álló szeretetéért, kegyelemért könyörögni, és megváltásában bízni, egyébként elveszünk. (Angyalosy Zsoltné)
A nap gondolata:
A túlterhelt lelkünkre az ellenszer nem egy időbeosztásról szóló program vagy valami filozófia, vagy egy jó terv; hanem maga Jézus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése