Anyagi kincsgyűjtés
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. (Mt 6,19-20)
Anyagi kincsgyűjtés veszedelmében és átkában él benne a legtöbb ember. Fárad, küzd, verejtékezik, hogy kincseket gyűjtsön. De még ennél többet is megtesz sajnos: hazudik, csal, szívtelen és könyörtelen másokhoz, csak minél több kincset gyűjtsön.
A földi kincsek gyűjtésének az a természete, hogy minél több van belőle, annál többet akar az ember. A kincsgyűjtés telhetetlenné tesz.
Minél jobban gazdagodik valaki, annál fukarabbá válik. A kevésből sokszor könnyebb adni, mint a sokból.
Az nagy baj, ha a földi gyűjtögetés annyira lefoglal, hogy már az életcélunkká válik. Ez nem csak bálványimádás, de ahogyan az ember egyre inkább a rabjává válik, egyre kevésbé lát világosan egyre homályosabban látja az igazán fontos dolgokat.
Egy orvos, mielőtt hozzákezdett egy műtéthez, az operáló eszközöket felemelte a magasba, mintegy a gyógyító Jézus elé tartva azokat, imádkozott, és úgy fogott hozzá a műtéthez.
Mindenünket, amink van tárjuk Jézus elé, és mondjuk: Uram, ez mind a Tied legyen, Te oszd be a számomra, mutasd meg, hogy Te mit akarsz vele tenni!
Isten uralma alatt az anyagi javak áldássá lehetnek.
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Amíg valaki pénzét a tárcájában tartogatja, addig nincs baj, de ha szívében hordja, átkára van. (Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése