A kárhozat útja 3.
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek. (Jn 15,6)
Mi juttatta végül kárhozatra Júdást? A Jézustól való teljes elszakadás és a Sátánnal való teljes szövetségkötés.
Júdás ugyan úgy gondolta még az árulás pillanatában, hogy maga mögött épen hagyta a hidat, amin keresztül visszavonulhat, de nagyon rosszul gondolta.
A Sátánnak legelső dolga volt ezt a hidat felrobbantani, mihelyst Júdás áthaladt rajta. Hiába próbált azután visszamenni a főpapokhoz, nem sikerült többé semmi.
A visszatérés hídja fel volt robbantva.
Vigyázz, hogy a híd közted és Jézus között mindig ép legyen!
Jézus a szőlőtő, mi vesszők vagyunk, élünk, ha Őbenne meg is maradunk. Hogyha tőled, Jézus, elhajolnék, máris lemetszett venyige volnék.
Atyánk metszőkése minket tisztogat, hogy többet teremjünk, gyümölcsöt, sokat. Add meg, Atyám, bármily fájó perc lesz, tudjak örülni, mikor megmetszesz!
Csak le ne mess hamar bűneim miatt, énértem is meghalt Egyszülött Fiad! Légy türelemmel, ha bűnbe esnék, Jézusomért, kérlek, le ne mess még!
Őrajta csüngök én, jó kapcsom a hit, vérében bízom én, s ez megigazít. Szent tőke gyümölcse az ő vére - nem juthatok kárhozat tüzére.
(Evangélikus énekeskönyv 395. dicséret) (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Jézus nagyobb hűséget követel, mint bármelyik diktátor, aki valaha élt a földön. A különbség csak az, hogy Jézusnak ehhez joga van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése